100 éves a Waldorf-iskola, az elsőt Stuttgartban nyitották meg

Az első Waldorf-iskola 1919. szeptember 7-én, Stuttgartban nyílt meg, melynek pedagógiai alapjait Rudolf Steiner 1906-tól kezdődő előadássorozatában fejtette ki.
Kilencvenhat évvel ezelőtt a háborút vesztett Németországban katasztrofális gazdasági helyzetben, úgyszólván a legnagyobb nyomor közepette született meg a leghatalmasabb szellemi iniciatíva: a WALDORF-iskola.
Egy iskola, amelyet eredetileg Emil Molt alapított a Waldorf Astoria Cigarettagyár munkatársainak gyermekei számára.

Emil Molt 13 éves korára elvesztette szüleit. Először Törökországban dolgozott, majd haza kellett jönnie, és Stuttgartban folytatta életét. 1906. január elsején, többedmagával alapította meg a Waldorf Astoria Cigarettagyárat.

Pár évvel később ismerkedett meg Steiner úrral, akinek előadásait szívesen hallgatta. Az előadások hatására született meg benne a döntés, hogy ingatlant vásároljon, és felkérje doktor Steinert egy iskola alapítására.

1919. szeptember 7-én, 256 munkásgyermekkel indult a Waldorf-iskola, amelyből egy világméretű mozgalom keletkezett.
Az iskola működtetéséhez Emil Molt teremtette meg a szükséges feltételeket, és Rudolf Steinert kérte fel az iskola pedagógiai vezetésére.

Steiner már nyilvános fellépésének kezdete óta sokszor beszélt az iskolarendszer szükséges átalakításáról. Olyan pedagógiát és szociális formát kellett megteremteni, amely megóvja az iskolákat a bolsevizmusnak, amerikanizmusnak és jezsuitizmusnak az oktatás területén fellépő, hanyatló hatásától.

A hármas tagozódás mozgalomból megszülető új iskolának három alapprincípiuma:
– szellemtudományos emberismereten alapuló pedagógia,
– autonóm nevelői kollégium,
– szabad pénzből történő finanszírozás.

1919. szeptember 7-én az iskola felavatásának alkalmából Emil Molt és Rudolf Steiner tartottak beszédeket. A gyermekek szülei érezték, hogy amiről Steiner és Molt beszélt, az olyasmi, amit a kor szelleme követel, és ez a szülőkben megértést és lelkesedést váltott ki, ami az iskola jövőjét biztosító áldozatos tettekké vált.

Részletek Emil Molt beszédéből:
„…Ezért örüljetek, Gyerekek, hogy élvezhetitek ezt az iskolát. De ha ennek ma még nem is tudjátok a teljes horderejét megérteni, mutassátok majd meg, ha elbocsát benneteket ez az iskola, hogy megálljátok a helyeteket az életben, boldogultok az élet követelményeivel, mutassátok majd meg akkor a világnak, hogy milyen pompás gyümölcsei vannak ennek az új tanítási mód-szernek, amely derék, céltudatos embert farag belőletek.
De azzal is tisztában vagyunk: amit itt létrehozhattunk, az csak a kezdet kezdete. Nehéz teher és nagy felelősség hárul azokra, akik magukra vállalták ezt a feladatot, és talán azok a támadások is nagyok lesznek, amelyek idővel számos oldalról érnek majd minket; de egyvalamit már ma kimondhatunk: a bennünk lévő akarat olyan elszánt, a gondolatok olyan erőteljesek, a bátorságunk olyan nagy lesz, hogy mindazokat a dolgokat, amelyek esetleg gátolni szeretnének minket, le fogjuk küzdeni, mert tudjuk, hogy milyen magas célra törekszünk, és mert állandóan tudatában leszünk annak a felelősségnek, amelyet magunkra vállalunk.
És Önök, tisztelt Tanárok, akik ezt a munkát elvállalták, akik bevezetést nyertek abba a szellemiségbe, amelynek ezt az iskolát éltetnie kell, Önök tudják, hogy ezzel milyen óriási felelősséget szabtak ki Önökre, és mindannyiukhoz fordulok kérésemmel, akik a Waldorf-iskolában tanárként működnek majd: legyenek, velem együtt, teljes egészében e felelősség rendkívüli súlyának tudatában és úgy, mint én, soha ne szűnjenek meg e felelősséget mindenkor mélyen átérezni.
És most, igen tisztelt Megjelentek, amikor átadom ezt az intézményt a waldorfosoknak és a köz szolgálatának, akkor teljes szívemből kívánom: uralkodjék benne ismét az a szellem, amelyet egy Goethe, egy Schiller, egy Herder vagy bárhogy hívják is, az elmúlt korok nagy szellemi hősei hoztak közel hozzánk. Ha ez megvalósul, akkor mi mind, akik a felelősséget viseljük, emlékezni fogunk arra, hogy mely szellemi erők szolgái vagyunk.”

Ez a 12 évfolyamos, „egységes nép-, és felsőbb iskola” mindenki számára nyitva állt addig, míg a nemzetiszocialista rendszer be nem tiltotta.

1945 után a Waldorf-pedagógia az egész világon elterjedt, újabb és újabb iskolák nyitották és nyitják meg kapuikat. Mára a világ legnagyobb alternatív iskolai hálózatának részeként a lakott kontinensek 60 országában, több mint 1000 iskola (óvodákkal és gyógypedagógiai intézményekkel együtt több mint 3000 intézmény) és több mint 100 tanárképző intézmény működik.

A Waldorf-pedagógia

A Waldorf-pedagógia egy emberközpontú pedagógiai megközelítés, mely az osztrák Rudolf Steiner oktatási filozófiáján alapul.

A módszer három fő szakaszt különböztet meg a gyermekek fejlődésében. A nevelés a gyermek korai éveiben a praktikus, gyakorlati tevékenységekre és a kreatív játékot támogató környezet biztosítására fókuszál. Az általános iskolában a hangsúly a tanulók művészi kifejezőképességének és szociális képességének fejlesztésére tolódik, fejlesztve a megértés analitikus és kreatív módjait. A középiskolában a kritikai gondolkodásra és az idealizmus elősegítésére koncentrálnak. Az egész megközelítés hangsúlyozza a fantázia szerepét a tanulásban, és fontosságot tulajdonít a szellemi, gyakorlati és művészeti elemek integrálásának.

Ez a pedagógiai felfogás hangsúlyozottan tiszteletben tartja a gyermekek, a diákok és szülők vallásos és egyéb meggyőződését, valamint az eltérő nemzeti kultúrák sajátosságait. Emellett minden gyermek számára igyekszik megteremteni azokat a feltételeket, amelyek az érzelmi biztonságukat és a szellemi szabadságukat biztosítják.

Rudolf Steiner az emberközpontú nevelés művészetét kívánta megvalósítani. Szerinte az oktatásnak, így az óvodának és az iskolának is a szabad szellemi élet követelményeinek megfelelően, politikai és gazdasági kényszertől mentesen kell működnie. A Waldorf-intézményeket világszerte a szülők igénye hívja életre, megegyezően az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és az Európa Parlament határozatában megfogalmazott alapelvekkel.

A Waldorf-pedagógia célja, hogy módszerével és neveléselméletével a gyermekek egészséges fejlődését támogassa. Ennek érdekében teljes mértékben tekintetbe veszi az életkori sajátosságokat és az adott korhoz tartozó fejlődési törvényszerűségeket. A testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztésére egyformán hangsúlyt fektet az egységes művészeti, gyakorlati és intellektuális képzés útján, így az oktatásban „a szív, a kéz és a fej” egyidejű nevelése jelenik meg.

A Waldorf-intézmények száma (iskolák és óvodák együtt) 1080, ebből Európában 730 működik, a legtöbb Németországban (200 felett). (2007-es felmérés.)

A Waldorf-intézmények több országban – főként Ausztráliában és Új-Zélandon – Rudolf Steiner nevét viselik.

Magyarország

Magyarországon az első Waldorf-iskola 1926 szeptemberében kezdte meg működését, Nagy Emilné dr. Göllner Mária inspirációjára, saját házukban, Budán, a Kissvábhegyi út 21. szám alatt (ma Gaál József utca). Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte az első magyarországi kétnyelvű magániskola létesítését, így jöhetett létre a Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus (hivatalos nevén: Kissvábhegyi Waldorf módszerű nyilvános jogú elemi iskola); ugyanis bentlakó diákok is voltak. Nagy Emil saját ingatlanának egy részét bocsátotta a növendékek rendelkezésére. Nagyobbik fiuk, Nagy István – Stuttgart után – itt folytatta tanulmányait.

Az iskola 2 osztállyal indult, első Waldorf-tanárként a német Werner Lamartine érkezett a Kis-Svábhegyre, őt követte az erdélyi születésű Carl Brestowsky [1], majd Kathe Eisenmenger, Eugen Huhne, Marianne Kollondorfer, Lissy Lederer, Erika Mayer, Hildegard Obstner, Margarethe Poch, Hans Reipert, Minna Schuster, Hanna Steiner, Willy Schulz, Maria Waldbauer. A későbbi magyar tanárok: Andor Lenke, Binét Klára, Hadnagy Sára, Hock Erzsébet, Homola Adél, Papp-Kovách Elvira, Potondy János.

Az iskola egy új melléképülettel bővült, ezt 1929. november 13-án adták át, ekkor tették le az intézmény Alapkövét. Az oktatás azonban csak 1933-ig folyhatott, ekkor – Hitler hatalomátvétele után –, a külföldön tartózkodó német állampolgárokat hazahívták, így az intézmény megfelelő számú tanár nélkül maradt.

A Waldorf-oktatás elterjedését súlyosan visszavetették a diktatórikus rendszerek, melyek az antropozófia művelőit, alkalmazóit is üldözték, börtönbe vetették, száműzték, néhány esetben halálra ítélték. Így történt ez 1945 után a szocialista országokban, köztük Magyarországon is. Nagy Emilt kitelepítették, az iskolának otthont adó épületet államosították, azóta lakóépület – romos állapotban.

Ezt követően a volt szocialista országok közül elsőként hazánkban, 1994-ben, Solymáron nyílt újra Waldorf-óvoda és iskola. Magyarországon a hagyományos iskolai nevelés is egyre több olyan pedagógiai-módszertani elemet vett át, amelyek kezdetben a Waldorf-pedagógia sajátjai voltak, így korábban a koedukált osztályközösség, napjainkban a szöveges értékelés, a képességfejlesztés, az osztályismétlés mellőzése és részben az epochális tanítási rendszer került be a közoktatásba.

A 2008-2009-es iskolaév meghozta a világ 1000. és Magyarország 25. Waldorf iskolájának megalakulását. Ez a magyarországi győrsövényházi Vadrózsa Waldorf Iskola, amely nyíltan vállalva antropozófiai szellemiségű tanárok közösségével alakult meg. Törekszik a Waldorf iskolák alapvető feltételére, a szociálisan hármas tagozódásra és egy demokratikusan, illetve önkormányzóan működő szervezeti felépítésre. Forrás: waldorf.lap.hu Győrsövényházi Vadrózsa Waldorf Iskola

Szinte egyedülálló kísérlet indult 2010 tavaszán, amikor is iskolarendszeren kívüli foglalkozások indultak mélyszegénységben élő cigány gyerekek számára egy borsodi kis faluban, a Waldorf pedagógia alkalmazásával, egy képzett és gyakorlott Waldorf pedagógus vezetésével.

Mennyibe kerül?

Az Óbudai Waldorf Általános Iskolában nem tandíjat, hanem alapítványi hozzájárulást kell fizetni – írja a Pénzcentrum, amelynek Szecsődi Attila igazgató azt mondta, nagyjából havonta 35-40 ezer forintról van szó, de nincs pontos összeg, az alapítványi hozzájárulás mértéke nem egységes, hanem egyénfüggő, figyelembe veszik a család anyagi helyzetét. Hozzátette: ha egy szülő nehéz helyzetbe kerül, például elveszíti az állását, a gyereket természetesen nem bocsátják el, hanem próbálnak valamilyen közös megoldást találni: fizetési haladékot kapnak a szülők például. Az iskolába egyébként jelenleg 505 gyerek jár, jövőre két első osztály is indul majd, 25-28 fővel.

A Zuglói Waldorf Iskola első osztálya a 2016/17-es tanév szeptemberében kezdte meg tanulmányait. A havi alapítványi hozzájárulás összege 30-40 ezer forint, honlapjukon megjegyzik ugyanakkor, hogy ezek a díjak az adott tanévre vonatkoznak, a következő nevelési évre érvényes díjakat 2018 tavaszán állapítják meg.

Szeptemberben indul az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, az AKG általános iskolája – amelyről itt olvashatjátok el részletes cikkünket -, ahol a tandíj a normál költségtérítéses helyekre (32 fő/évfolyam) 100 ezer forint havonta.

A Carl Rogers Személyközpontú Általános Iskolában a tandíj évi 891 ezer forint. Ebben benne van az egész napos iskolai ellátás, az év végi egyhetes tábor és a tankönyvek ára is, ezekért iskolánkban nem kell külön fizetni.

Németország

Németországban tartományoként változhat a Waldorf iskola díja. A honlapjukon azt olvasni, ez is ugyanolyan városilag támogatott iskola, mint a többi, de van amelyik tartomány nem ad elég pénzt az iskolának, ezért a szülők támogatására van szükéség. Ez átlagosan havi 188 Euro. Viszont az iskolák egyénileg is megítélhetik a szülők fizetése alapján az iskola tandíját.