Az EU nem kér a hajós-menekültekből – Seehofer küldetése Luxemburgban megbukott

[post_views]
Két héttel ezelőtt Seehofer még nagyon optimista volt, hogy végre előrelépés lesz az EU-hajómenekültek ügyében. Az EU-s kollégáival való találkozón viszont kiderült, olyan gyorsan mégsem megy.

A belügyminisztérium által elképzelt átmeneti megoldás, miszerint a hajós-menekülteket Olaszország elosztja Európában, Seehofer-től származott. Kedden, 2019. október 8-án Luxemburgban találkoztak az EU belügyminiszterei ez ügyben, de egy ország sem csatlakozott hivatalosan a németországi elképzeléshez. Így a várt sikerrel ellentétben továbbra sincs megoldás a Földközi-tenger felől érkező menekültek ügyében. Mivel már köztudott, hogy sok menekült un. gazdasági menekült, ez a legtöbb országnak nem tetszik.

Remény 12-14 ország együttműködésére

Két héttel ezelőtt Seehofer még jóval optimistább volt. Szeptemberben alap-megállapodást kötött Olaszországgal, Máltával és Franciaországgal. A cél, hogy a Földközi-tenger felől érkező menekülteknek ne kelljen heteket várakozniuk a tengeren, mielőtt Olaszország vagy Málta kikötőiben kiköthetnek és néhány ország vállalja, hogy felveszi őket.

A terv az volt, hogy rendszeres lehetőséget kapnak a mentőhajók Olaszországban és Máltán kikötni és 4 héten belül a résztvevő országok felé a menekültek elosztásra kerülnek. A máltai találkozón Seehofer még 12-14 ország részvételére számított. Németország a menekültek negyedének a felvételét vállalta.

Az olasz belügyminiszter szerint úgy fogják tovább csinálni, mint idáig, mivel még mindig nincs elosztási kvóta. Így minden egyes mentőhajónál továbbra is az EU-s országoknak nyilatkozniuk kell, hogy melyek veszik át az éppen érkező menekülteket.

Újabb találkozó Pénteken

Seehofer azt mondta, hogy a máltai találkozó alapján Portugália és Luxemburg biztos, hogy vesznek fel hajós-menekülteket. Más országok azonban maguk is olyannyira terheltek jelenleg a menekültek által, hogy továbbiakat nem vállalnak. Példaképpen említette Seehofer Spanyolországot és Görögországot. Voltak azonban olyan országok a megbeszélésen, akik további részletekre lettek volna kíváncsiak, ezért az EU küldöttség a pénteki megbeszélésre már technikai kivitelezési tervvel fog érkezni.

Ausztria, mint remény

Seehofer az “európai migránspolitika szellemiségéhez” a következő országokat sorolta Németország mellett: Franciaország, Olaszország, Málta, és még jó néhányat, például Spanyolországot és Görögországot. Belgium és Ausztria éppen kormányváltás alatt áll, ezért ők most nem tudtak ez ügyben nyilatkozni.

Ausztria belügyminisztere, Wolfgang Peschorn azt mondta a találkozón, hogy az országa nem vesz részt az elosztásban. Számára a külső határok megvédése lenne a megoldás és az illegális embercsempészet leküzdése. Lengyelország és Magyarország sem hajlandóak menekülteket felvenni.

Migranten in Griechenland

Thanassis Stavrakis/AP/dpa Migránsok és menekültek érkeznek Athenba Lesbos szigetéről. 

Görögország, a problémás ország

Egyébként az olaszországi és máltai migránshelyzet nem a legnagyobb problémája éppen Európának. Jelentősen többen érkeznek más utakon Európába, pl. Bulgárián, Görögországon és Cipruson keresztül, akik riasztást fújtak és egy közös papírt készítettek elő.

A polgárvédelmi miniszter Görögországban azt hangsúlyozta, hogy mennyire súlyos a helyzetük. Azt reméli, hogy a máltai egyezmény módosított formában az ő országára és Ciprusra is érvényes lehet. A máltai egyezménybe Görögországot nem vették bele, de azt mondta: “Támogatunk egy olyan mechanizmust, ami igazságosan osztja el a terheket”

„Igazából ez szégyellni való“

Seehofer nemrégen járt Ankarában és Athenban, hogy megpróbálja elsimítani az EU-Törökország menekültügyi egyezmény részleteit. E szerint, a Görögországba az Égei-Tengeri Szigetekre illegálisan érkező menekülteket vissza lehet küldeni Törökországba. Ezért cserébe az EU szíriai menekülteket fogad be Törökországból és anyagilag is támogatja Törökországot, hogy az ottani menekültek kellő ellátásban részesüljenek. Nemrégen napi több száz menekült érkezett a görög szigetekre, a helyzet katasztrofális.

Seehofer saját magát helyezte nyomás alá azáltal, hogy bejelentette, hogy Németország a hajós-menekültek negyedét befogadja. A megbeszélésen azonban már a keserű realitással találkozva ezt mondta: “Németország az elmúlt 14 hónapban csak 225 hajós-menekültet fogadott be. Az, hogy egy ilyen szám miatt ekkora vitát kelljen csinálni, szégyen.”

Seehofer elképzelése nem csak Europai szinten népszerűtlen, de Németországban is több oldalról támadják.

A máltai egyezmény nem vezetett oda, hogy több menekült érkezett volna Európába. Ha ez lenne a helyzet, akkor azonnal kiszállna ebből a mechanizmusból.

FORRÁS: focus.de

Vélemény, hozzászólás?