A napokban a német szomszédasszonyommal beszélgettem, aki épp a harmadik babáját várja.
A nagyobb gyerekeink együtt játszottak a házaink körül önfeledten, amikor a szomszédasszonyom elmesélte, hogy úgy döntött: nem kórházban szeretné megszülni a harmadik lányát, hanem egy „Geburtshaus„-ban, ahol a védőnője/szülésznője (Hebamme) dolgozik.
Van egy elkülönített szobájuk a szülésre és pár napig az újszülöttel ott is maradhatnak a háznak egy apartman részében.
Ebben semmi kivetnivalót nem találok, minden nőnek joga van eldönteni, hol szeretné a gyermekét világra hozni. Természetesen ennek is vannak feltételei: egészséges terhesség és anya, a baba helyzete (fej befordulva a szülőcsatorna irányába, stb.). Az indok, amiért így döntött, elgondolkodtatott: a koronavírus.
A mostani életünket nem csak mi irányítjuk, hanem a koronavírus is, ami bő egy évvel ezelőtt ütötte fel a fejét és terjedt el a világban.
Az érvényben lévő rendelkezések betartása és követése már életünk részévé vált. A mi családunkban a koronavírussal kapcsolatos rendelkezések a szabadidő eltöltésében, vásárlásban, a munkánkban, Magyarországra történő haza- és visszautazással kapcsolatban, és az iskola / óvoda témakörben vannak hatással.
Eddig nem gondoltam még arra, hogy egy konkrétan másállapotban lévő nőnél a szülés helyét is megváltoztathatja – de az élő bizonyíték, a saját szomszédasszonyom – ott állt előttem.
Két egészséges gyermeket gond nélkül hozott világra kórházban, problémamentes szülés volt a megszokott kórházi környezetben. A harmadik baba is megfordult, feje a szülőcsatorna fele van, így ez a feltétel is pipa. Egészséges terhesség, egészséges anyuka.
Szombaton voltak a Geburtshausban, ahol személyesen is megismerték a szülés helyét.
A kíváncsiság engem is hajtott az internet felé, megnéztem a hely honlapját és tetszett, amit láttam. Ez így mind egy kerek történet … lenne az én szememben is, ha nem a koronavírus lett volna az, ami ebbe az irányba terelte az anyukát.
Egy vírusmentes időszakban is választhatta volna ezt az utat, amit akkor még nem tett meg: hiszen két gyermeket a kórházban szülte meg.
A legtöbb kórházban jelenleg az alábbi szabályok vannak
- Az apa bent lehet a szülésnél, de a vajúdási szakaszban már a jelenlétét korlátozhatják, ahogy az aranyórában együtt töltött időt is,
- a szülés utáni napokban az apa látogatása szintén korlátozott,
- maszkviselési kötelezettség van a szülés alatt az anyukának.
Természetesen egyes kórházak szabályozása eltérhet egymástól. Szomszédasszonyom attól tart, hogy a szülés pillanatáig hozhatnak akár szigorúbb döntéseket és az esélyét sem akarja megadni annak, hogy a férje ne legyen mellette a szülésnél.
Ezeket a szabályokat a Geburtshaus-ban rugalmasabban kezelik:
- Nem szükséges az anyának maszkot viselnie szülés közben,
- az Apa annyit lehet az Anyukával és gyermekével, amennyit szeretne.
Amennyiben probléma adódna szülés közben, akkor a kórház sincs szerencsére messze (kb. 15 km).
Itt kell hozzátennem azt, hogy a várandós édesanya emellett hithű katolikus keresztény vallású (ahogy a német népesség nagy része), a Geburtshaus is katolikus szellemet képvisel. Egy kis kápolnában még imádkozási lehetőséget is biztosítanak.
Aki ezt a történetet elolvassa, joggal gondolhatja, akkor ez igazán egy neki való hely, ahol a harmadik gyermekét Isten és a Hebamme segítségével világra hozhatja. Ezt én is így gondolom, és csak bízom benne, hogy ha nincs koronavírus, akkor is így döntött volna. Már terjedőben volt a vírus, amikor megtudta, hogy várandós, így a döntésében ez már egyértelműen befolyásolta. Nem volt arra terve, ha majd egyszer ismét várandós lesz, akkor a szülést hol tervezi.
Az ő esetében ez valóban ideális, de elgondolkoztatott, hogy én mit tennék a helyében?
Két gyermekemet a koronavírus előtti években, német kórházban szültem maszk nélkül az apa / férj jelenlétében.
Várandósan költöztem ki a férjem után Németországba, 4,5 hónapos magzattal a pocakban. Utólag azt mondom, hogy bátor voltam, de legfőképp szerelmes. Tudtam, hogy kb. 4 hónap múlva egy gyermeknek adok életet egy ismeretlen országban, aminek a nyelvét akadozva beszélem, teszem mindezt a 15 évvel ezelőtti iskolai tanulmányaim emlékére alapozva.
De bíztam a legjobbakban és a mondásban: repülőgép fenn, gyermek benn még nem maradt.
Az első szülésem
Az első szülésnél szükség volt a kórházi ellátásra. Koraszülés volt, 34 terhességi hét és 5 nap után úgy döntött a pocaklakó, hogy a kiírtnál korábban jön világra. Nem éreztem a szülés ritmusát, kierőszakolták belőlem szinte a kisbabámat.
Koraszülött intenzív osztályra került, mert néha elfelejtett a pici 3 kilósom lélegezni, szerencsére a probléma 3-4 nap elteltével megszűnt. Majd a szoptatást kellett megtanulnunk, így összesen 12 napig élveztük a ravensburgi kórház vendégszeretetét.
Második lányomnál minden úgy ment, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A kiírt idő előtt 2 héttel érkezett, de már nem koraszüléssel. A sigmaringeni kórházban pár órás vajúdás után meleg vízzel teli kádban, a szülés természetes ritmusában megérkezett hozzánk a kisebbik lányunk.
A kádban történő szülést nem terveztük, véletlenül alakult így egy félreértés következtében, ami akár egy romantikus vígjáték elemeként is mosolyt csalna sok néző arcára.
Őszintén szólva a téma megérdemel egy külön blogbejegyzést, ha szeretnétek, szívesen írok róla a jövő héten. Életem egyik legnagyobb élménye volt!
De visszatérve az e heti témához: a kedves doktornő jelenléte megnyugtatott, de kórházi segítségre, beavatkozásra szerencsére nem volt szükségünk. Azt is mondhatnám, hogy ezt a szülést akár egy Geburtshausban is el tudnám képzelni – így utólag.
De ki ad arra garanciát, hogy minden ideális körülmény ellenére nem lesz szükség azonnali kórházi beavatkozásra? Ha nekem most a korona időszakban kellene erről döntenem, hogy hol szüljem meg a harmadik gyermeket, akkor én a nehézségek ellenére a kórházat választanám.
Persze a szülőszobán valószínűleg szidnám a döntésemet, és egy-két rokon is említésre kerülne különböző testtájaival, de a tudat, hogy mindent megtettem azért, hogy gond esetén el legyünk látva, nekem megfizethetetlen.
Az is tény, hogy ha minden rendben zajlik, akkor a család sokkal szebb és meghittebb pillanatokat él át együtt a gyermek születésénél, egy otthonosabb környezetben – maszk nélkül. Van, akinek ez az érzés megfizethetetlen. Mások vagyunk, másként gondolkodunk és ez a természetes.
Még szerencse, hogy mindenki a saját családjáért felelős. Megértem a szomszédasszonyt, lebeszélni sem szeretném, nem is tudnám, de én másként döntenék. Szurkolok, hogy minden rendben legyen velük és életük egyik legszebb élményét problémamentesen éljék át.
Ti hol szülnétek a koronavírus idején?
Neked ajánljuk
Anyák napja – Szülés Németországban – blog
ElolvasomA kedvenc német ételem és receptje – blog
ElolvasomLegyél Te is önkéntes Németországban! 1. rész
ElolvasomMelyik magyar süteményt kedvelik a németek? – blog
ElolvasomMagyaros Ostern – avagy egy magyar család húsvétja Németországban
ElolvasomHúsvét Németországban – Tojáslikőrös kuglóf recepttel
ElolvasomMagyar ízek Németországban – termékek beszerzése – blog
ElolvasomSzülés Németországban a koronavírus idején – kórházban vagy nem? – blog
ElolvasomMiért hasznosak az egyesületek Németországban? – blog
ElolvasomNémet esküvő vs. magyar esküvő – blog
ElolvasomCsaládostul kerékpárral a Bodensee és a Duna mentén – blog
ElolvasomHulladékszelektálás Németországban magyar szemmel
ElolvasomBLOG: Magyarország vs. Németország – Miért gyenge a forint és miért mindig a szomszéd füve zöldebb?
Elolvasom