Németországban fizetnek a legtöbbet az elektromos áramért

Németországban a legdrágább az áram, átlagosan 163%-kal drágább, mint a világ más országaiban, állapította meg a Verivox összehasonlító portál.

Ez a magas adóknak, pótlékoknak is köszönhető, ami már több, mint 50%-át teszi ki a villanyszámlának.

Az EEG-Umlage (EEG=Erneuerbare Energien-Anlagen, megújuló energiaforrás-befektetések-pótlék), ami a megújuló energiaforrásokat finanszírozza, 2004 óta több, mint megtízszereződött.

32,10 Cent/KWh az áram németországi ára (tartományonként változó), világ viszonylatban átlagban csak 12,22 Cent.

A második helyen Dánia szerepel, ott 27,81 Cent/KWh az ára.

Hol a legdrágább az áram

• Németország (32,10 Cent/KWh)
• Dánia (27,81 Cent/KWh)
• Bahamák (27,73 Cent)
• Belgium (26,60 Cent)
• Portugália (26,40 Cent)
• Zöld-foki Köztársaság (24,94 Cent)
• Japán (24,64 Cent)
• Barbados  (24,48 Cent)
• Ruanda (23,86 Cent)
• Írország (23,70 Cent)

Hol a legolcsóbb az áram

• Szudán (0,24 Cent/KWh)
• Etiópia (0,90 Cent)
• Kirgizisztán (1,03 Cent)
• Zimbabwe (1,22 Cent)
• Líbia (1,24 Cent)
• Angola (1,77 Cent)
• Omán (2,30 Cent)
• Irak és Kuwait (mindegyik 2,59 Cent)
• Üzbegisztán (2,66 Cent)

De más ipari országokban is olcsóbb az áram, mint Németországban.

Az Egyesült Államokban a privát fogyasztóknak 13,03 Cent-et kell egy kilowattóráért fizetniük, kevesebb mint a felét, mint a Németországban élőknek.

Szaúd-Arábiában, Oroszországban, Mexikóban, Kínában, Indiában, Argentínában, Indonéziában, Törökországban, Kanadában és Dél-Koreában is kevesebb, mint 10 Cent/KWh az áram ára.

Jövő évtől azonban csökkenteni fogják az EEG pótlékot, ezzel is ellensúlyozva az emelkedő CO2 árakat. Ez azt jelentheti, hogy 2021-ben a villamos energia ára némileg csökkenhet.

Még akkor is, ha a megújuló energiák kiépítését gyakran tekintik a villamos energia árdrágítójának, egy tanulmány más következtetésre jutott.

A Friedrich-Alexander-Egyetem tavaly októberi tanulmánya szerint a megújuló energiák 2015–2019-ig 40 milliárd Eurót spóroltak meg a németeknek.

Az áram iránti kereslet folyamatosan növekszik, a kínálat viszont csökken a szénből és az atomenergiából származó hagyományos energiák visszaesése miatt. A megújuló forrásokból előállított villamos energia kompenzálni tudná ezt a hiányt.

Németországban az adók miatt magasak a villamos energia árak

A villamos energia ára Németországban alapvetően a következő három költségblokkból áll:

• Adók és pótlékok
• Hálózati díjak
• Beszerzés, fedezet és terjesztés

Messze a legnagyobb tételek az adók és pótlékok, összesen mintegy 53%-kal növelik a villanyszámla költségünket.

Ez magában foglalja a következőket:

– Villamosenergia-adót (Stromsteuer)

– Önkormányzatoknak járó koncessziós díjakat (Konzessionsabgaben an die Kommunen)

–  A KWKG díját (Kraft-Wärme-Kopplungs-Gesetz)

– Az EEG díjat (Erneuerbare-Energien-Gesetz)

– Az offshore-felelősségi pótlékot (Offshore-Haftungsumlage)

– A §19-NEV felárat

– A megszakítható terhelések pótdíját (Umlage für abschaltbare Lasten)

–  Az ÁFA-t

A villamos energia adóterhe az elmúlt években folyamatosan nőtt.

2009-ben 39% volt, 2012-ben már 46%, 2013-ban nőtt először 50% fölé az adók aránya.

Európai összehasonlítás 2019-ben

Egy tavalyi statisztika alapján a következőket írta a Verivox oldala 2019-ben.

2019-ben a magánfogyasztók átlagos villamosenergia-ára az Európai Unióban 21,66 Cent volt kilowattóránként.

Ezt az Eurostat európai statisztikai ügynökség állapította meg.

De az EU tagállamai között nagyok a különbségek. Például Dániában vannak a legmagasabb villamosenergia-árak Európában, 29,24 Cent, ezt követi Németország 28,73 Cent és Belgium (28,6 Cent).

A legdrágább EU-országokban az áram több, mint háromszor annyiba kerül, mint a legolcsóbb tagállamban, Bulgáriában.

Itt az áramfogyasztók átlagosan 9,58 Centet fizetnek minden kilowattóráért. A villamos energia viszonylag olcsó más kelet-európai országokban is.

Litvániában, Magyarországon, Horvátországban, Romániában, Észtországban, Máltán és Lengyelországban a kilowattóra ára egyenként kevesebb, mint 15 Cent.

A németeknek van a legnagyobb vásárlóerőre szükségük

Az Euro országonként különböző összegeket ér. Az úgynevezett vásárlóerő-standard (Kaufkraftstandard-KKS) egy fiktív valutaegység, amely kompenzálja a különböző országos árszinteket – megmutatja, hogy pénzügyileg mennyire terheli le a villamosenergia-költség az adott területet.

Egy KKS-sel elméletileg ugyanannyi áru és szolgáltatás vásárolható meg minden EU-országban.

Ezzel a megközelítéssel is a német villamosenergia-fogyasztók a legnagyobb mértékben terheltek,1.071 KKS, 4.000 KWh éves igény mellett.

Csak Romániának (1.112 KKS) van nagyobb vásárlóerőre szüksége. A vásárlóerő-szabvány szerint a finnek kapják a legolcsóbb villamos energiát (576 KKS), őket követik a luxemburgiak (584 KKS) és a máltaiak (618 KKS).

A villamos energia ára Európában 5 éves viszonylatban

A 2013 és 2018 közötti 5 évben az áram ára Európában átlagosan 4%-kal emelkedett.

Belgiumban nőtt a legnagyobb mértékben. Itt az áram majdnem harmadával nőtt 2013 és 2018 között.

Bulgáriában a villamosenergia-árak emelkedése a második legmagasabb az EU-n belül, 14%-kal, ezt követi Franciaország 13%-kal.

Az Eurostat adatai szerint a németországi villamosenergia-fogyasztóknak csaknem 3%-kal kellett többet fizetniük ugyanannyi áramért.

Máltán örülhettek a fogyasztók a legnagyobb árcsökkenésnek (-23%), Litvániában (-21%), Magyarországon (-16%) és Szlovákiában (-13%) vált az áram 5 év alatt jelentősen olcsóbbá.

FORRÁS: www.wohnglück.de www.verivox.de