Németországban a legdrágább az áram, átlagosan 163%-kal drágább, mint a világ más országaiban, állapította meg a Verivox összehasonlító portál.
Ez a magas adóknak, pótlékoknak is köszönhető, ami már több, mint 50%-át teszi ki a villanyszámlának.
Az EEG-Umlage (EEG=Erneuerbare Energien-Anlagen, megújuló energiaforrás-befektetések-pótlék), ami a megújuló energiaforrásokat finanszírozza, 2004 óta több, mint megtízszereződött.
32,10 Cent/KWh az áram németországi ára (tartományonként változó), világ viszonylatban átlagban csak 12,22 Cent.
A második helyen Dánia szerepel, ott 27,81 Cent/KWh az ára.
Hol a legdrágább az áram
- Németország (32,10 Cent/KWh)
- Dánia (27,81 Cent/KWh)
- Bahamák (27,73 Cent)
- Belgium (26,60 Cent)
- Portugália (26,40 Cent)
- Zöld-foki Köztársaság (24,94 Cent)
- Japán (24,64 Cent)
- Barbados (24,48 Cent)
- Ruanda (23,86 Cent)
- Írország (23,70 Cent)
Hol a legolcsóbb az áram
- Szudán (0,24 Cent/KWh)
- Etiópia (0,90 Cent)
- Kirgizisztán (1,03 Cent)
- Zimbabwe (1,22 Cent)
- Líbia (1,24 Cent)
- Angola (1,77 Cent)
- Omán (2,30 Cent)
- Irak és Kuwait (mindegyik 2,59 Cent)
- Üzbegisztán (2,66 Cent)
De más ipari országokban is olcsóbb az áram, mint Németországban.
Az Egyesült Államokban a privát fogyasztóknak 13,03 Cent-et kell egy kilowattóráért fizetniük, kevesebb mint a felét, mint a Németországban élőknek.
Szaúd-Arábiában, Oroszországban, Mexikóban, Kínában, Indiában, Argentínában, Indonéziában, Törökországban, Kanadában és Dél-Koreában is kevesebb, mint 10 Cent/KWh az áram ára.
Jövő évtől azonban csökkenteni fogják az EEG pótlékot, ezzel is ellensúlyozva az emelkedő CO2 árakat. Ez azt jelentheti, hogy 2021-ben a villamos energia ára némileg csökkenhet.
Még akkor is, ha a megújuló energiák kiépítését gyakran tekintik a villamos energia árdrágítójának, egy tanulmány más következtetésre jutott.
A Friedrich-Alexander-Egyetem tavaly októberi tanulmánya szerint a megújuló energiák 2015–2019-ig 40 milliárd Eurót spóroltak meg a németeknek.
Az áram iránti kereslet folyamatosan növekszik, a kínálat viszont csökken a szénből és az atomenergiából származó hagyományos energiák visszaesése miatt. A megújuló forrásokból előállított villamos energia kompenzálni tudná ezt a hiányt.
Németországban az adók miatt magasak a villamos energia árak
A villamos energia ára Németországban alapvetően a következő három költségblokkból áll:
- Adók és pótlékok
- Hálózati díjak
- Beszerzés, fedezet és terjesztés
Messze a legnagyobb tételek az adók és pótlékok, összesen mintegy 53%-kal növelik a villanyszámla költségünket.
Ez magában foglalja a következőket:
– Villamosenergia-adót (Stromsteuer)
– Önkormányzatoknak járó koncessziós díjakat (Konzessionsabgaben an die Kommunen)
– A KWKG díját (Kraft-Wärme-Kopplungs-Gesetz)
– Az EEG díjat (Erneuerbare-Energien-Gesetz)
– Az offshore-felelősségi pótlékot (Offshore-Haftungsumlage)
– A §19-NEV felárat
– A megszakítható terhelések pótdíját (Umlage für abschaltbare Lasten)
– Az ÁFA-t
A villamos energia adóterhe az elmúlt években folyamatosan nőtt.
2009-ben 39% volt, 2012-ben már 46%, 2013-ban nőtt először 50% fölé az adók aránya.
Európai összehasonlítás 2019-ben
Egy tavalyi statisztika alapján a következőket írta a Verivox oldala 2019-ben.
2019-ben a magánfogyasztók átlagos villamosenergia-ára az Európai Unióban 21,66 Cent volt kilowattóránként.
Ezt az Eurostat európai statisztikai ügynökség állapította meg.
De az EU tagállamai között nagyok a különbségek. Például Dániában vannak a legmagasabb villamosenergia-árak Európában, 29,24 Cent, ezt követi Németország 28,73 Cent és Belgium (28,6 Cent).
A legdrágább EU-országokban az áram több, mint háromszor annyiba kerül, mint a legolcsóbb tagállamban, Bulgáriában.
Itt az áramfogyasztók átlagosan 9,58 Centet fizetnek minden kilowattóráért. A villamos energia viszonylag olcsó más kelet-európai országokban is.
Litvániában, Magyarországon, Horvátországban, Romániában, Észtországban, Máltán és Lengyelországban a kilowattóra ára egyenként kevesebb, mint 15 Cent.
A németeknek van a legnagyobb vásárlóerőre szükségük
Az Euro országonként különböző összegeket ér. Az úgynevezett vásárlóerő-standard (Kaufkraftstandard-KKS) egy fiktív valutaegység, amely kompenzálja a különböző országos árszinteket – megmutatja, hogy pénzügyileg mennyire terheli le a villamosenergia-költség az adott területet.
Egy KKS-sel elméletileg ugyanannyi áru és szolgáltatás vásárolható meg minden EU-országban.
Ezzel a megközelítéssel is a német villamosenergia-fogyasztók a legnagyobb mértékben terheltek,1.071 KKS, 4.000 KWh éves igény mellett.
Csak Romániának (1.112 KKS) van nagyobb vásárlóerőre szüksége. A vásárlóerő-szabvány szerint a finnek kapják a legolcsóbb villamos energiát (576 KKS), őket követik a luxemburgiak (584 KKS) és a máltaiak (618 KKS).
A villamos energia ára Európában 5 éves viszonylatban
A 2013 és 2018 közötti 5 évben az áram ára Európában átlagosan 4%-kal emelkedett.
Belgiumban nőtt a legnagyobb mértékben. Itt az áram majdnem harmadával nőtt 2013 és 2018 között.
Bulgáriában a villamosenergia-árak emelkedése a második legmagasabb az EU-n belül, 14%-kal, ezt követi Franciaország 13%-kal.
Az Eurostat adatai szerint a németországi villamosenergia-fogyasztóknak csaknem 3%-kal kellett többet fizetniük ugyanannyi áramért.
Máltán örülhettek a fogyasztók a legnagyobb árcsökkenésnek (-23%), Litvániában (-21%), Magyarországon (-16%) és Szlovákiában (-13%) vált az áram 5 év alatt jelentősen olcsóbbá.
FORRÁS: www.wohnglück.de www.verivox.de