Az online vásárlás korszakváltás előtt áll: az olyan e-kereskedelmi óriások, mint a PayPal, az Amazon és a Visa, mesterséges intelligencia (MI) ügynököket vezetnek be a piacra. A vásárlási asszisztensek hamarosan teljesen emberi beavatkozás nélkül fognak vásárolni. Ez az internet ma ismert formájának a végét jelenti.
Ki ne szeretné, ha lenne egy személyes asszisztense a mindennapi bosszantó feladatokra? Egy segítő, aki átvizsgálja a weboldalakat, összehasonlítja az árakat, elvégzi a vásárlásokat, megszervezi az utazást, vagy automatikusan visszaküldi a hibás termékeket, anélkül hogy nekünk bármit is tennünk kellene. Eddig ez a kiváltság csak a szupergazdagok, hírességek és cégvezetők számára volt elérhető, akik meg tudták fizetni. Hamarosan azonban az átlagembernek is lesz saját ügynöke.
Csak éppen nem emberek, hanem gépek veszik át ezeket a feladatokat: az online vásárlás digitális komornyikja már majdnem készen áll a sorozatgyártásra. A Visa május elején mutatta be „Intelligent Commerce” nevű MI-ügynökének vízióját:
csak írd be, hogy „Vegyél nekem egy jó őszi kabátot”. „Add hozzá a bankkártyát, mosolyogj, és kész” – hirdeti a pénzügyi óriás a vásárlás jövőjét. „Sok minden egyszerűbbé válik” – lelkesedett Ryan McInerney, a Visa vezetője a CNBC amerikai csatornán.
„Az ügyfelek döntenek, de azt akarják, hogy az ügynökeik vegyék át a vásárlásaik nagyobb részét jobb eredményekkel.”
A végtelen keresgélés a legjobb ajánlat után hamarosan a múlté lesz. A „beszélgetős kereskedelem” a új varázsszó: egy gyors csevegésből egy chatbot-tal vásárlási megbízás születik, a személyes vásárlási asszisztens pedig elintézi a többit. Megkérdezi az igényeket és a költségvetést, majd önállóan megkeresi és megvásárolja a terméket, optimalizálva a tranzakciót az ügyfél számára.
A Claude-hoz hasonló chatbotok és a Midjourney-hez hasonló képalkotó programok után a vásárlási ügynökök az MI-forradalom következő lépcsőfoka, amely nagyjából két és fél évvel ezelőtt kezdődött a ChatGPT megjelenésével. Ezek nem csupán új digitális termékek, hanem egy új korszak kezdete.
„Egy MI-ügynökök által irányított világban a weboldalak feleslegessé válhatnak. Nem böngészünk többé – utasításokat adunk” – idézi a Forbes Jeremiah Owyang technológiai befektetőt a Blitzscaling Ventures-től. „A jövő felhasználói felületei a beszélgetések, nem a kattintások.” Ez radikálisan leegyszerűsíti az életünket, ugyanakkor még jobban függővé tesz a technológiától, amely talán kevésbé a mi érdekeinket, mint inkább a hozzá tartozó nagyvállalatokét szolgálja.
Nem csak a Visa, más e-kereskedelmi óriások is dolgoznak ezen a jövőn. A verseny, hogy ki lesz az online vásárlás legfontosabb platformja, már javában zajlik. Jensen Huang, az Nvidia vezetője már év elején kijelentette: 2025 az az év, amikor az MI-ügynökök áttörést érnek el. A Mastercard a nemrég bemutatott Agent Pay szoftvercsomagjával hasonló célokat követ, mint a Visa, és ehhez a Microsofttal működik együtt. Az Amazon már régóta használja Rufus nevű chatbotját, hogy válaszoljon a vásárlók termékekkel kapcsolatos kérdéseire. A legújabb „Buy for me” funkció, amellyel a vásárlási ügynök automatikusan vásárolhat harmadik féltől származó termékeket, jelenleg béta tesztelés alatt áll amerikai ügyfelekkel.
A PayPal május közepén lépett partnerségre a Perplexity-vel az MI-alapú vásárlási asszisztenséhez. Nyártól az Egyesült Államokban már közvetlenül ki lehet majd fizetni a vásárlásokat, miután a megbízást megadták – az MI intézi a többit. Az amerikai fizetési óriás nagy erőkkel száll be az MI-alapú vásárlásba: jelenleg egy új, kizárólag ügynökök számára tervezett pénzügyi operációs rendszert fejleszt, hogy az új vásárlási korszak központi infrastruktúrájává váljon.
A techóriások piaci ereje már ma is hatalmas: a PayPal több mint 430 millió felhasználóval rendelkezik, és évente több mint 1,5 billió dollárnyi fizetést bonyolít le. A Visa évente 3,3 billió tranzakciót kezel. Most azonban arról van szó, hogy olyan platformokká váljanak, amelyeket senki sem kerülhet meg. Mert az internet, ahogy ma ismerjük, hamarosan megszűnik létezni.
Németországban egy, a PwC megbízásából készült felmérés szerint a vállalatok csaknem felében használnak már MI-alkalmazásokat. A munkavállalók nyitottak rá, de aggodalmak is vannak.
Az internet egy olyan szolgáltató állomássá alakul, ahol a feladatokat automatikusan elvégzik, ahelyett hogy mi magunk keresnénk. Egy asszisztenssel csevegni egyszerűen kényelmesebb, mint órákon át böngészni. „Aki megnyeri a személyes MI-ügynökökért folyó versenyt, azé a főnyeremény. Soha többé nem használunk keresőmotort, nem látogatunk produktivitási oldalakat, sőt, még az Amazont sem” – jósolta Bill Gates már 2023-ban.
A vásárlási forradalom hatalmas pénzügyi érdekeket mozgat. A szoftverekkel az ember, mint a profit akadálya, kiküszöbölhető. Hiszen egy új zokni megvásárlásának szándékától a rendelés leadásáig sok minden történhet, ami meghiúsíthatja a vásárlást: a gyerekek megzavarják, vécére kell menni, elfelejtjük a jelszót, nincs kéznél a bankkártya, elmegy a kedvünk, meggondoljuk magunkat, vagy egyszerűen elalszunk. Ha viszont egy program mindenféle zavaró tényező nélkül, hideg fejjel, automatikusan végrehajtja az emberi megbízásokat, az a vásárlási és fizetési óriások számára egyszerűen több bevételt jelent.
A veszély valós, hogy az MI-asszisztensek nem a legolcsóbb terméket rendelik meg, hanem azt, amelyen az Amazon vagy egy beszállító a legtöbbet keres, amit gyorsan el kell adni, vagy ami növeli a forgalmat. Emellett az adatvédelem kényes kérdés. Az MI-alapú vásárlási asszisztensek már nem csak az egész nyilvános internetet nyelik el, mint a ChatGPT, a Grok vagy a Gemini, hanem a legszemélyesebb adatokat is: ruhaméreteket, naptárbejegyzéseket, vásárlási kívánságokat és számlaegyenlegeket. Az MI mindent tud. És ezt arra használja, hogy olyan termékeket ajánljon, amelyekről a vásárlók még nem is tudták, hogy szükségük van rájuk, vagy meg akarják venni őket.
Egy reprezentatív felmérés szerint, amelyet az Omnisend marketingplatform készített, a válaszadók kétharmada elutasítja, hogy az MI-vásárlási ügynökök átvegyék a vásárlási döntéseiket, még akkor is, ha jobb ajánlatokat kapnának. 58 százalék aggódik amiatt, hogy az MI mit kezd az adataival. A válaszadók fele pedig azt szeretné, ha az MI-t az ügyfélszolgálat javítására használnák, nem pedig automatizált vásárlási döntésekre.
Ráadásul kérdés, hogy a vásárlások hideg átruházásával egy digitális komornyikra nem vész-e el valami lényeges, ami a vásárlást különlegessé teszi: a böngészés és az inspirálódás öröme. Az, hogy rátalálunk egy stílusos ruhára vagy egy praktikus kütyüre, amit mi magunk fedeztünk fel és jó áron szereztünk meg. Az emberek nem csak feladatokat akarnak kipipálni, hanem élvezik a felfedezést, amint azt számos felhasználói élményről szóló tanulmány is mutatja.
És van még egy probléma a vásárlási forradalom felett: ki vállalja a felelősséget, ha az ember átadja az irányítást az MI-nek? Ki felel a pénzügyi veszteségekért, ha hibás vagy túl drága terméket rendel, elnéz valamit az apró betűs részben, vagy csalás történik? A bűnözők is lépést tartanak a korral, és valószínűleg hamarosan bűnöző MI-ügynököket fejlesztenek.
Az új vásárlási világ radikális kényelme árnyoldalakkal is rendelkezik. Nemcsak a vásárlók, hanem a gyártók is, akik el akarnak adni nekik, digitálisan felkészülnek – és eladóügynököket fejlesztenek, amelyek a platformok vásárlási asszisztenseivel tárgyalnak. Aki jobb MI-t fejleszt, az nyer.
