A német járványügyi politika nemrég úgy döntött, hogy inkább a Covid-19 megbetegedések számát nézi a járványügyi helyzet megállapításában, mintsem a fertőzések számát. Ez azonban nem megbízható és félrevezető. Több adatra lenne szükség egy pontos statisztika felállításához.
Amióta bevezették a covid-19 kórházi kezelések előfordulását, mint új fő statisztikai mutatót a járványban, azóta kiderült, hogy ez nem alkalmas egy átfogó pontos adatot nyujtó statisztika kimutatásra.
Egy országosan egységes határérték mutató a járvány leküzdésében már nem hatékony.
Helyette a tartományok maguk alakítottak ki saját korona-stratégiát pl. több lépcsős figyelmeztető rendszerben ill. lámpás rendszerben és különböző adatokból megállapított küszöbértékekkel.
A kórházi kezelések gyakorisága (Hospitalisierungsinzidenz) kellene, hogy az alapja legyen a további védelmi intézkedések mércéjének. A német kormány júliusban döntött így, és a tartományok beleegyeztek, hogy eltérjenek a korábbi 7 napos fertőzöttségi értékek alapértelmezésétől.
A kórházi kezelés új mutatója azt jelzi, hogy a lakossághoz viszonyítva hány Covid-19-es beteg került kórházba az elmúlt 7 napban. A kórházi kezelések statisztikája azt a célt szolgálja, hogy megmutassa, hol van regionálisan túlterhelési kockázat a német egészségügyi rendszerben.
Minél rosszabb a helyzet, annál megbízhatatlanabb a mutató
A probléma: az új irányadó mutató ezt jelenlegi formájában nem tudja az elvárásoknak megfelelően kimutatni, mivel a számítás alapjául szolgáló adatok túl lassan jutnak el az RKI-hez.
A jelentési késedelem olyan jelentős, hogy a napi szinten közzétett értékek rendszeresen túl alacsonyak.
A kórházi esetszám-káosz
A napi szinten jelentett esetszám-értékek általában túl alacsonyak, és messze elmaradnak az utólag korrigált adatoktól, írja a német ntv online magazin.
Az, hogy utólag hány jelentést kell korrigálni, nagyon változó: minél több covid-beteg kerül kórházba, annál nagyobb az eltérés.
Ráadásul pont amikor a legnagyobb a leterheltség, akkor mutat a német járványügyi érték extrém pontatlanságot. A kórházi esetszám előfordulása ezért rendkívül alkalmatlan tájékozódási segédeszközként.
Helyesbítés az RKI-től
A kórházi kihasználtságra vonatkozó jelentési adatok csak hetek múlva mutatják meg a teljes képet.
A Robert Koch Intézet (RKI) ezért a közelmúltban saját számításaival próbálta kompenzálni a statisztikák hiányosságait.
Az RKI október 14-i heti jelentésében első ízben közölt úgynevezett “nowcasting“-ot, az országos kórházi kezelési gyakoriságról. Az elmúlt 40 jelentési napban várható késedelmes regisztrációk számát statisztikai módszerekkel becsülik meg.
Annak érdekében, hogy meg tudja mondani az RKI, hogy milyen szerepet játszik jelenleg a covid-járvány a német kórházakban, az RKI-nek egyszerűen hiányoznak az adatok.
Ezért a jelenlegi statisztikák szerint a járványügyi értékek folyamatosan csökkenni látszanak. Ezt a jövőben országos szinten a “Nowcasting” által korrigálják majd.
De ez aligha elegendő ahhoz, hogy a politikusok és a nyilvánosság felé használható helyzetjelentésről tudósíthasson.
Ellentétben az országos és tartományi szintű kórházi kezelés előfordulásáról naponta frissülő információkkal, amit azt az RKI Covid-19 trend irányítópultján (Dashboard) tesznek közzé, a “Nowcasting” jelentés egyelőre csak heti rendszerességgel jelenik meg.
A tartományok adatai viszont továbbra is a regionális szinten korrigált értékeken alapulnak. Egyes esetekben a tartományok saját maguk számítják ki a kórházi kezelés gyakoriságát, ami eltér az RKI által közölt információktól.
