A Németországban élők az élelmiszereken és a ruhavásárláson spórolnak

Az magas infláció miatt a németek inkább az olcsóbb vajat választják az élelmiszerüzletekben. Egy felmérés szerint sokan felkészültek a helyzet rosszabbodására is.

Németországban a fogyasztók 63%-a kevesebb pénzt költ a magas infláció miatt. További 20% számít arra, hogy a jövőben további megszorításokra kell felkészülnie.

Ezt egy a Német Fogyasztói Szervezetek Szövetsége (VZBV) által megrendelt felmérés állapította meg.

A magas energia- és élelmiszerárak októberben új csúcsra emelték az inflációs rátát. Az infláció a múlt hónapban 10,4% volt.

A felmérés szerint így takarékoskodnak az emberek:

• 61% olcsóbb élelmiszert vásárol
• 56% kevesebb ruhát vásárol
• 56% összességében kevesebbet vásárol
• 39% használja kevesebbet az autóját
• Az emberek egyharmada jelenleg nem száll fel repülőgépre, vagy kevesebb alkalommal

A fogyasztás megváltoztatása az éghajlatvédelem érdekében

Ugyanakkor a felmérés szerint a fogyasztók többsége hajlandó változtatni saját fogyasztási szokásain az éghajlatvédelem érdekében.

• 75% tovább hordaná a ruháit ahelyett, hogy újakat vásárolna.
• 60% vásárolna inkább energiatakarékos elektromos készülékeket,
• 45% pedig újak vásárlása helyett inkább megjavíttatná a meghibásodott készülékét.

A fogyasztók azonban azt szeretnék, ha a gyártók tájékoztatást adnának a készülékek élettartamáról.

Ebben az esetben 60% hajlandó lenne megjavíttatni a hibás készülékeket, ha a tervezett élettartam lejárta még messze van. A fogyasztók például a mosógépet 12 évig, a porszívót, a televíziót és a nyomtatót 10 évig, a mobiltelefont pedig 5 évig szeretnék használni.

A javítások ösztönzése érdekében a gyártókat kötelezni kellene arra, hogy tájékoztatást adjanak a készülékek élettartamáról, követeli Ramona Pop, a VZBV vezetője.

A politikusok és a gyártók felelőssége, hogy megteremtsék azokat a keretfeltételeket, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára az éghajlatbarát, környezetbarát fogyasztást.

– mondta.

A koalíciós megállapodásban elfogadott “javítási jog” fontos építőköve az éghajlat- és energiabarát fogyasztásnak. A koalíciónak ezért most teljesítenie kell. Biztosítani kell, hogy a gyártók úgy tervezzék meg termékeiket, hogy azok javíthatók legyenek. És természetesen a javításoknak is megfizethetőnek kell lenniük, és a költségeknek egy gazdaságilag ésszerű tartományon belül kell maradniuk, magyarázta Pop.

Mi az a javítási jog?

Egy uniós irányelv részeként a gyártók 2021 óta kötelesek bizonyos készülékekhez legfeljebb 10 éves időtartamra pótalkatrészeket kínálni.

A követelmény például a hűtőszekrényekre, mosogatógépekre, mosógépekre és televíziókra vonatkozik. A gyártóknak javítási utasításokat kell adniuk. A készülékeket pedig úgy kell megépíteni, hogy hagyományos szerszámokkal szétszedhetők legyenek. Hasonló szabályozást terveznek az okostelefonok és a táblagépek esetében is.

Az akkumulátorok cseréjének könnyebbnek kell lennie, és a régebbi modellek esetében is kötelezővé kell tenni a biztonsági frissítéseket.

Példa Ausztria: Azok, akik megjavíttatják az elromlott elektromos és elektronikus készülékeket, a javítási költségek 50%-át kapják vissza az államtól, javításonként legfeljebb 200 Euróig. A fogyasztók online igényelhetnek javítási utalványokat, amelyeket aztán a javítóműhelyekben beválthatnak. Az úgynevezett “javítási bónusz” az osztrák környezetvédelmi minisztérium finanszírozási kampánya.

Hasonló kísérleti projekteket indítottak Németországban is, például Türingiában. 

A lámpás koalíciós megállapodásában a “javítási jog” kiterjesztését ígéri. Célja, hogy meghosszabbítsa a termékek hasznos élettartamát, és elforduljon az “eldobó” társadalomtól. Konkrétan a német kormány több, az egész EU-ra kiterjedő követelményt kíván bevezetni.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 2023-ra jogalkotási javaslatot nyújt be a javításhoz való jogról. A javítási lehetőségek és a pótalkatrészek költségei átláthatóbbá válnak. A gyártóknak ezután biztosítaniuk kell, hogy a pótalkatrészek szabványosítva legyenek, és egy bizonyos ideig kötelezően rendelkezésre álljanak.

Karácsonyi vásárlás

Az Appinio piackutató intézet felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek alig egyharmada tervezi, hogy 101 és 200 Euró közötti összeget költ karácsonyi ajándékokra.

Erről a Frankruter Allgemeine számol be.

Csak körülbelül 20% szeretne 200 Eurónál többet költeni szeretteire. A többiek pedig még nem tudják – vagy egyszerűen nem ajándékoznak semmit, ami egyes családokban karácsonykor elég gyakori.

A megkérdezettek több mint 90%-a aggódik az infláció miatt. Különösen az élelmiszerek esetében szinte minden válaszadó panaszkodik a magasabb árakra.

Ezt követi a villamos energia, a gáz és a benzin. Minden harmadik ember úgy gondolja, hogy a nyaralás is drágább lett.

Csak az olyan luxuscikkek, mint az órák és ékszerek esetében panaszkodik alig valaki. Mindössze 12% mondta, hogy itt magasabb árakat tapasztal. De ennek oka lehet az is, hogy egyesek amúgy sem gondolkoznak Louis Vuitton, Rolex és társai vásárlásában. Végül is csak minden tizedik ember engedheti meg magának, vagy akarja megengedni magának a drága márkákat.

Spórolni ahol csak lehet

Az emberek inkább szorgalmasan takarékoskodnak. Az emberek többsége ma már más márkákat vásárol, különösen az élelmiszerek, a kozmetikumok és higiéniai termékek vagy a ruházat, valamint a cipők terén.

És általában kevesebb kerül a bevásárlókosárba. Különösen az elektronikai eszközök, ruhák, bútorok és utazások esetében mintegy 60% korlátozza a kiadásait ezen a téren.

Ennek ellenére az emberek ebben az országban még mindig ragaszkodnak bizonyos hagyományokhoz. A megmaradt pénzt továbbra is a malacperselybe teszik, vagy a folyószámlára helyezik. Az emberek fele ezt teszi.

Körülbelül 25% kamatozó befektetésekben, például napi- vagy lekötött betétekben keres némi hozamot. 17% rendelkezik építőipari takarékszövetkezeti szerződéssel (Bausparvertrag) is.

Vannak viszont olyanok, akik jelenleg többet költenek, mint amennyit valójában megengedhetnek maguknak. Minden negyedik vásárló részletfizetési lehetőséget választott. És több mint minden tizedik embernek vissza kell fizetnie egy fogyasztói kölcsönt.

Forrás1 Forrás2 A felmérések kizárólag az oldal olvasói számára készülnek áttekintés képpen.