Június 8-a csütörtök 16 tartományból csak 6 tartományban lesz hivatalos ünnepnap. Ezek közé tartozik Baden-Württemberg és Bajorország is. Az Úrnapja (Fronleichnam) katolikus ünnep, Ausztria szerte ünnepnap, Svájcban bizonyos kantonokban.
Június 8 csütörtök ismét munkaszüneti nap lesz több tartományban Németországban is, ezzel ismét létrehozva egy Brückentag-ot, vagyis a pénteket, amit sokan vesznek ki szabadnapnak és utaznak el a hosszú hétvégére.
Németországban az alábbi tartományokban lesz a csütörtök munkaszüneti nap:
- Bayern
- Baden-Württemberg
- Hessen
- Nordrhein-Westfalen
- Rheinland-Pfalz
- Saarland
Ausztria egész területén, Svájcban regionálisan (AG, AI, FR, JU, LU, NE, NW, OW, SO, SZ, TI, UR, VS, ZG kantonokban).
A német nyelvterületen kívül az Úrnapja pl. Spanyolországban regionálisan ünnepnap, Lengyelországban, Horvátországban és Portugáliában hivatalos ünnepnapnak számít.
Néhány országban, ahol nem munkaszüneti nap, például Olaszországban és Magyarországon, vasárnap, június 11-én ünneplik. Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban szintén nem ünnepnap, ők is vasárnap tartják a körmenetet.
Honnan származik a német elnevezés?
A “Fronleichnam” elnevezésnek semmi köze az “örül” szóhoz (froh), sokan “Frohnleichnam”-ként említik, de helytelenül. A szó a középfelföldi (Mittelhochdeutsch) régi német nyelvből (1050-1350) származik, ahol a “Fron” jelentése “Úr” (Herr), a “Lichnam” pedig “test” (Leib). Ezért az összetett jelentése “az Úr teste“. (Leib des Herrn)
Az ünnep eredete
Maga az ünnep az 1209-es évre datálható. Juliana von Lüttich augustinus apácának ekkoriban volt egy látomása 14 évesen, melyet csak felnőtt korában mesélt el apácatársainak. Ebben Krisztus egy holdkorongot mutatott neki, amelyen egy sötét folt volt látható. A holdkorong állítólag az egyházi évet jelképezte, a folt pedig az úrvacsora tiszteletére rendezett hiányzó ünnepet jelképezte.
A belgiumi Lüttich egyházmegye ezután 1246-ban vezette be az ünnepet. A szokás gyorsan elterjedt, és IV. Urbán pápa 1264-ben általános egyházi ünneppé nyilvánította.
Az első körmenetre a bajorországi Benediktbeuernben került sor 1273-ban.
Az ünnepnek kritikusa is volt. A reformátor Luther Mártonnak (1483-1546) nagyon világos véleménye volt erről. Egyszer azt írta, hogy “egyetlen ünnephez sem viszonyul ellenségesebben“, mint az Fronleichnam-hoz, “mert a szent szakramentum szégyene, hogy csak látványosságra és bálványimádásra használják”.
Hogyan ünneplik Németországban?
Németország különböző régióiban különféle módokon ünneplik. A katolikus plébániák szentmisével, azaz istentisztelettel, sok helyen a szabadban, nyilvános helyen tartják. Az istentiszteletet követően kerül sor a körmenetre.
A körmenetre egész utcákat szokás feldíszíteni körmeneti zászlókkal az út szélén, vagy képekkel, díszekkel és írásokkal virágszőnyegként a körmenet útvonalán lévő oltárok előtt. A virágszőnyegek különösen ismertek Baden-Württemberg több helyén.
Kölnben az ünnepség része a hajójárás (Schiffsprozessionen). Itt egy “szentségtartó hajó“, amelyet több más hajó kísér, a Rajnán fekvő Köln-Mülheimből Köln régi városhatáráig hajózik. Ez Ausztriában is hagyomány, pl. Hallstattban.
Mit ír a magyar Wikipédia az Úrnapjáról?
Az úrnapja (latinul Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini) katolikus főünnep az eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe.
Magyarországon és több más országban (például Angliában és Walesben) a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá.
Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök volt és sok helyen ma is akkor ünneplik, a húsvét utáni 60. napon. Ausztriában, Németország és Svájc bizonyos részeiben, Brazíliában, Dominikában, Horvátországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Trinidad és Tobagóban és Portugáliában munkaszüneti nap.
Elsősorban katolikus ünnep, de az Anglikán Közösség tagegyházai közt is ismert: a Church of England (az angol anglikán egyház) a „Szent Egyesülésért való hálaadás napjaként” (vagy Corpus Christi) ismeri, de nem főünnep. Ünnepli az Ókatolikus Egyház és a latinizált keleti katolikus egyházak is.
A kifejezést a református egyház más értelemben használja, mégpedig Jézus feltámadására emlékezve (ami a hét első napján történt) a vasárnap megjelölésére. Például a Heidelbergi káté 52 „úrnapjára” felosztva tartalmazza a kérdés-felelet formában megfogalmazott hitvallást (az év 52 vasárnapjának megfelelően).
