Enyhén csökkent az infláció Németországban – Kelet-Európában viszont nagyon magas

A fogyasztói árak emelkedése Németországban az első jelentések szerint novemberben lelassult. A német szövetségi statisztikai hivatal szerint az infláció várhatóan 10%-os, októberben még 10,4%-os volt. Kelet-Európában ennél jóval magasabb.

Németországban július óta először gyengült kissé az infláció. Novemberben 10%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, közölte első becslésében a német szövetségi statisztikai hivatal. Októberben az éves inflációs ráta még 10,4% volt. A közgazdászok azonban ezt nem nevezik tartós csökkenésnek.

Az inflációemelkedés hónapok óta az energia- és élelmiszerárakban tapasztalható leginkább. Az előzetes adatok szerint az energia novemberben 38,4%-kal került többe, mint egy évvel korábban. Októberben 43%-os növekedés volt.

Az élelmiszerárak novemberben 21%-kal emelkedtek. Októberhez képest a fogyasztói árak összességében 0,5%-kal csökkentek.

Egyelőre nincs kilátásban enyhülés

A közgazdászok szerint egyelőre nincs kilátásban az infláció jelentős enyhülése. Az inflációs ráta várhatóan csak tavasszal csökken jelentősen Németországban, amikor a gáz- és áramárfék életbe lép, és csökken az olaj hozzájárulása az inflációhoz – véli Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza.

A jelenlegi szintű inflációs rátára még nem volt példa az újraegyesített Németországban. A régi szövetségi államokban az 1950-es évek 10% körüli arányokat mértek. A számítási módszer azonban idővel megváltozott.

Infláció Európában

Az Európai Unió inflációs rátája 2022 októberében átlagosan 11,5%-ra emelkedett az előző év azonos hónapjához képest, ami ismét a legmagasabb érték az Európai Unió fennállása óta. Az EU-ban Észtországban a legmagasabb az infláció, 22,5% körüli inflációs rátával. Franciaországban 2022 októberében az árak 7,1%-kal emelkedtek, kisebb mértékben, mint az EU többi részén. Svájcban az árak viszonylag mérsékelten, 2,9%-kal emelkedtek.

A statisztika az Európai Unió tagállamainak inflációs rátáit mutatja 2022 októberében. Az Eurostat oldalán további statisztikákat nézhetünk meg októberről.

Egész Európa szenved az inflációtól, de Kelet-Európa és a Balti országokban az árak tavaly ősz óta sokkal erőteljesebben emelkednek, mint az EU többi részén.

Már 2021 novemberében az infláció Észtországban 12%-os volt, Litvániában pedig 10% feletti volt. Az olyan országok, mint Lengyelország és a Cseh Köztársaság, amelyek nem tartoznak az euróövezethez, jelentős kamatemelésekkel reagáltak az áremelkedésre.

Tavaly ezt a fejleményt a világjárvány hatásaival magyarázták, a jelentős béremelések és a további szociális kiadások is hozzájárultak a problémához.

A magas infláció által különösen az alapvető élelmiszerek válnak egyre drágábbá, ami nemcsak a kenyeret vagy a zöldségeket, hanem a zsírokat, az étolajat és a vajat is érinti.

2022. októberben Észtországban és Litvániában például 22% fölött van, Magyarországon pedig alig alatta. Lengyelországban pedig szintén 16% fölött van. Hogy mennyire nagy a nyomás jelenleg a lengyel állampolgárokon, azt a német határon lévő Kaufland egyik üzletében is láthatjuk.

Kaufland: Ellentmondásos intézkedés a drága termékek miatt Swinemündében

A lengyelországi Świnoujście-ben az elmúlt hónapokban annyira megnőtt a bolti lopások száma, hogy a város egyik élelmiszer üzlete most drasztikus intézkedéseket akar tenni, hogy védekezzen, különösen a sokkal drágább és népszerűbb termékekkel.

A swinemündei Kauflandban a bolti tolvajok különösen a vajra koncentrálnak, ami ott csaknem 2 euróba kerül. Ezzel a vaj az egyik legdrágább élelmiszer Lengyelországban, egyedül itt az áremelkedés több mint 30%-os az előző évhez képest – ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan egyes vásárlók számára. Egy üzlet úgy reagált, hogy lopásgátló eszközt helyezett a vajra, akárcsak a drága alkoholnál.

Más népszerű termékek teljesen lekerültek a polcról, köztük a mogyoróvaj és a Nutella. Már csak a pénztárnál kaphatók, hasonlóan a dohánytermékekhez.

Ahol korábban a mogyoróvaj és Nutella állt, most egy tábla jelzi, hol lehet ezeket megtalálni. “A számos lopás miatt a Nutella és a mogyoróvaj csak a pénztárnál kapható” Erről egy Twitter-felhasználó osztott meg egy fotót.

Wojna, wojna idzie…
Przed wojną też kradli masło orzechowe…😂😂😂😂
Żabka – Świnoujście pic.twitter.com/f3Hf12wdP3

— ANONYMOUS MG76 (@anonymous_mg76) November 1, 2022

A Kaufland ezen döntését nemcsak a határ menti régióban, hanem az egész országban vitatták, és számos vita alakult ki. A Kaufland visszajelzése szerint a táblát már eltávolították.

Ugyanakkor elmondták, hogy a vezetőség igénye szerint bizonyos egyéb termékek is bekerülhetnek egy kiválasztott üzlet lopásgátló rendszerébe. Ez vonatkozik például a vajra.

Ez állítólag egy évek óta bevett gyakorlat a kiskereskedelemben. A lengyel média szerint azonban eddig egyetlen lengyel bolt sem választotta ezt a bevett gyakorlatot a vaj védelmében.

Lengyelországban a helyzet bonyolult, mert a központi bank politikája, a kormány laza kiadási politikája és a lengyelországi ukrán állampolgárok védelmének és ellátásának biztosítására fordított többletkiadások együttesen eredményezik azt, hogy az infláció jelenleg 16,4%-os. Lengyel szakértők szerint a Lengyel Nemzeti Bank vezetője, Adam Glapiński túlságosan tétován és későn reagált az inflációra.

Magyarország gazdasága különösen veszélyeztetett

Az RND német újság még augusztusban írt arról, hogy a kelet-európai államok közül valószínűleg Magyarország gazdasága a legsebezhetőbb. Bár a hivatalos inflációs ráta itt jóval a balti államok és Lengyelország inflációja alatt maradt nyárig, ezt nagyon drága piaci beavatkozásokkal érték el, amelyek hosszú távon nem tarthatók fenn.

Jakub Bielamowicz, az Új Európa Intézet (Institute of New Europe) munkatársa a magyar valuta, a forint gyengeségére is felhívja a figyelmet.

A forint árfolyama jelentősen gyengült, és új mélypontot ért el az amerikai dollárral szemben. A Nemzeti Bank erre váratlanul magas kamatemeléssel reagált.

Az irányadó kamatláb 2021 őszén még 2% volt, nyárra pedig 10,75%-ra emelkedett. A kamatlábak ilyen alakulása nagyon lelassítja a magyarországi beruházásokat.

A balkáni szakértő emlékeztetett a magyar kormány által az április eleji parlamenti választások előtti magas kiadásokra is.

Ezek nem voltak mások, mint választási kampányok, és arra szolgáltak, hogy elfedjék az akkor már viszonylag magas inflációs rátát. A választások megnyerése után a kormány már kénytelen volt visszavenni néhányat ezekből a kedvezményekből. Az úgynevezett “Kata” adóreformmal a kormány megpróbálja korlátozni a kedvezményes adóhoz való hozzáférést.

Ezek a megszorítások tüntetésekhez vezettek Budapesten. A kormány korábban nagyon kedvezményes energiaárakat is biztosított, most az emelkedés után ezen is változtatnia kell.

– magyarázza Bielamowicz.

Az ország elveszítheti a harcot az infláció ellen, amely hónapról hónapra emelkedik. Szakértők szerint az infláció Magyarországon csak 2023-ban éri el a csúcspontját.

Forrás Forrás2