“A bölcsődék és óvodák nem voltak fertőzési gócpontok” – mondta Karl Lauterbach (SPD) német egészségügyi miniszter a járványügyi bezárásokra visszatekintve. Mai szemmel nézve a lezárásokra nem volt szükség.
2020 tavaszán jelentették be Németországban, hogy 4 hétig minden bölcsőde és óvoda bezár! Amikor ezt a hírt 2020 tavaszán bejelentették, sok szülőnek fogalma sem volt arról, hogy mi vár rájuk.
A négy hétből hosszú hónapok lettek, amelyek alatt az óvodák és az iskolák is zárva voltak. A nyári rövid megkönnyebbülés után ősszel és 2021 tavaszán újabb lezárások következtek.
Mi lett az eredménye? És mekkora pszichés károk keletkeztek?
Ezekre a kérdésekre ad választ a korona-óvodai tanulmány zárójelentése, amelyet a Német Ifjúsági Intézet (DJI) és a Robert Koch Intézet (RKI) közösen végzett 2020 közepétől 2022 végéig.
Eredményeiket Lisa Paus (Zöldek) német családügyi miniszter és Karl Lauterbach (SPD) német egészségügyi miniszter november elején ismertette.
Ennek során a talán legvitatottabb kérdésekkel kezdték:
Mi volt a bezárások értelme? Lauterbach egészségügyi miniszter egyértelmű választ adott erre a kérdésre:
Az óvodák és bölcsődék nem jelentettek fertőzési forrást, az 5 év alatti gyermekek körében a fertőzések gyakorisága mindig alacsony volt, az általános iskolás és serdülő korú gyermekek körében tapasztalt fertőzésekhez képest.
Karl Lauterbach szerint az első korona-hullámokban a bölcsődék és óvodák bezárása szükségtelen volt.
A bölcsődék és óvodák bezárása orvosilag semmiképpen sem indokolt, és mai tudásunk szerint nem is lett volna szükséges abban a mértékben, ahogyan annak idején tettük. Nem lesz több ilyen jellegű bezárás.
– mondta az SPD politikusa november elején Berlinben.
A tanulmány a bölcsődék és óvodák bezárásának pszichológiai hatásait is vizsgálta. A megkérdezettek szerint a gyermekek szenvedtek a bezárásoktól. A bölcsődei ellátások lemondása által érintett szülők is különösen stresszesnek érezték magukat, különösen, ha egyedülálló szülők voltak, vagy ha mindkét szülő dolgozott.
A lezárások miatt hátrányban a gyerekek
A gyermekek és a serdülők jelentős mértékben szenvedtek, de nem magától a járványtól, hanem a lezárásoktól.
– mondta Lisa Pausi családügyi miniszter a sajtótájékoztatón.
Azt, hogy a világjárvány és az ellenintézkedések óriási terhet jelentettek, más tanulmányok is bizonyítják, például a Hamburgi Egyesült Királyságban végzett Copsy-tanulmány szerint.
E tanulmány szerint a világjárvány egyes hullámaiban nőtt a szorongásban vagy depresszióban szenvedő gyermekek száma.
Lisa Paus is rámutatott az étkezési zavarokkal küzdő gyermekek és serdülők magas számára. Elmondta, hogy 2021-ben 40%-kal több gyermek szenvedett anorexiában vagy bulémiában, mint 2019-ben.
Ezért a gyermekek jólétének mostantól prioritást kell élveznie a világjárvány elleni küzdelemben.
Paus elmondta, hogy a tanulmány szerint azok a gyerekek, akiknek a legnagyobb szükségük van a kora-gyermekkori nevelésre és támogatásra, különösen szenvednek a korona lezárásos intézkedések következményeitől.
Azokban az óvodákban, ahol sok szociálisan hátrányos helyzetű családból származó gyermek van, most majdnem kétszer annyi gyermeknek van szüksége támogatásra, például a nyelvi, szociális, érzelmi és egyéb készségek fejlesztése terén, mint a járvány előtt.
Mindez senkinek nem lehet nagy meglepetés, hiszen a járvány ideje alatt gyakran lehett a német médiákban olvasni, hogy a gyermekpszichiátriák megteltek, ugyanakkor azt is, hogy a gyermekekre a vírus általánosan nem veszélyes.
