Januártól reform a szociális segélyben Németországban – Jön a “Bürgergeld”

A múlt héten jelentette be a munkaügyi miniszter Németországban, hogy jovő év januártól a tervei szerint megreformálják a szociális segélyt, a Hartz 4-t, ami nem csak több pénzt jelent, de új nevet is kap.

Hubertus Heil (SPD) munkaügyi miniszter szerdán prezentálta az Arbeitslosengeld II (munkanélkülisegély II, rövidítve ALG II vagyis a Hartz IV) szociális segély reformját. A neve a jövőben Bürgergeld lesz, kisebb változtatásokkal.

Ennek bevezetése a tervek szerint január 1-jétől lesz 2023-ban, a parlament ősszel tárgyalja. A miniszter bejelentette, hogy jelentősen megnöveli a havi összeget, amit a rászorulóknak kifizetnek, arányosan az inflációval.

A jövőben a Bürgergeld-et kevésbe szigorú feltételek mellett akarják megadni. Ilyen lesz pl., hogy az első két évben nem veszik figyelembe az illető lakhatási körülményeit. Jelenleg ha valaki túl drága vagy nagyobb lakást bérel, mint a szerintük megfelelő, felszólítják, hogy költözzön kissebbe és olcsóbba.

A vagyoni értéket is magasabbra emelik majd, a tervek szerint 60.000 Euró-ig megengedett lesz a saját vagyon.

Nagy hangsúlyt fektetnek majd a továbbképzésekre, szakmai képzésekre. Mivel Németországban nagy a szakemberhiány, ezért erre mindenképp szükség lesz.

A szankciókat is kevésbé akarják majd szigorúan venni, legalábbis az elején. Az első 6 hónapban nem lesz semmilyen szankció a tervek szerint.

Emellett Scholz német kancellár a lakástámogatás (Wohngeld) összegének megnövelését jelentette be.

Kinek jár a Hartz IV Németországban?

A Hartz IV azoknak a német állampolgároknak jár, akiknek lejárt a “munkanélküli segély I“, (Arbeitslosengeld I, ALG I), és tartósan munkanélkülivé válnak, ők autómatikusan átcsúsznak (németül inkább a “lecsúszás” szót használják) az ALG II-be (más néven Hartz IV-be), vagyis a Jobcenterhez, ahol szociális segélyt kapnak, akár éveken keresztül.

Természetesen bizonyos feltételeknek már az elején meg kell felelni, pl. a 15 éves életkor, német lakcím, munkaképesség (napi min. 3 óra).

EU-s állampolgárok 5 éves munkaviszony után jogosultak erre, enélkül csak 1 hónapos áthidaló segélyt kaphatnak. A politikai és háborús menekültek azonnal megkapják a segélyt.

A segély jelenlegi megítélése Németországban nagyon negatív, sokaknak szégyen, ha ebbe a státuszba kerülnek, de egy esetleges hosszan tartó lebetegedés után vagy kisgyerekkel néha elkerülhetetlen. A hivatalok és ügyintézők azon vannak, hogy minél hamarabb “kijöjjön” valaki a szociális segélyből és visszatérjen a munka világába.

Mikor jött létre a Hartz 4?

Németországban a Hartz 4 egy lépcsőzetes terv bevezetésének a végső fázisa volt a Gerhard Schröder kormány ideje alatt és az un. Hartz-Konzept-et Peter Hartz után nevezték el. Elsőként 2003-ban vezették be a Hartz 1-et, végül 2006-ban a Hartz 4 az utolsó lépéssel lett teljes. Célja a munkanélküliek munkába való visszavezetés volt, főleg a fiatalok számára, mára a méltóságteljes élet megteremtése a célja.

Forrás