Jelentősen megnőttek a mentális megbetegedések a gyerekeknél Németországban

A gyermekek mentális betegségeinek száma évek óta növekszik Németországban. A koronaválság ezt a tendenciát tovább erősítette. Egyes szakértők most először számolnak be arról, hogy szűkösek a helyek a pszichiátriai klinikákon. Az OECD adatai alapján világszerte az egyedül élő fiatalokat érinti a pszichés megbetegedés a legsúlyosabban.

A német Tageschau magazin számol be arról, hogy egy felmérés szerint a koronajárványban a gyermekek és serdülők pszichés megbetegedései erősen növekednek. Körülbelül 60 %-kal nőtt azoknak a száma, akik étkezési rendellenességek miatt kezelnek.

Depresszió és kiégés

Az egyéb mentális betegségek, mint például a depresszió vagy a kiégés (burnout) körülbelül 30%-kal nőttek. Országszerte a 6-18 évesek mentális betegségei 20%-kal nőttek a járvány idején.

A helyzet a legrosszabb Berlinben és Brandenburgban, írja az RBB24.

Először van helyhiány a pszichiátriai klinikákon

Renate Schepker, a Német Gyermek- és Serdülőkori Pszichiátria Társaságának (DGKJP) igazgatósági tagja hangsúlyozza, hogy fontos a kapacitások teljesen nyitva tartása, és a járványt követően semmilyen körülmények között sem szabad spórolni:

Jelenleg a klinikák többnyire még képesek az igények fedezésére, regionálisan több helyen túlzsúfoltak és hosszabbak a várakozási idők, és van olyan régió is, ahol az ágyak hiánya miatt már szinte nincs több befogadóképesség.

– mondja a Bodeni-tó klinikájának vezetője.

A koronajárvány révén azt is felismertük, hogy még az elég jól felszerelt régiók is azonnal elérik a határaikat a válsághelyzetben. Ebben a tekintetben a várakozási idő mindenhol megnövekedett. Ezért fontos a gyermekek és serdülők pszichés megbetegedéseit időben felismerni ill. annak megelőzését hangsúlyozni.

– mondta Marcel Romanos, a Würzburgi Egyetemi Kórház Gyermek- és Serdülőkori Pszichiátria Klinikájának és Poliklinikájának igazgatója.

A koronavírus járvány ezzel egy 10 éve növekvő tendenciát erősített meg, vagyis egyre több fiatal szorul pszichés kezelésre Németországban.

A depressziós megbetegedések 2009 és 2019 között növekedtek meg jelentősen a traumás és szorongásos megbetegedések mellett, a kiégési (burnout) és az étkezési mentális zavarokkal együtt.

A tudósok felmérései megerősítették, amit mindenki tud

A Spiegel német magazin május végén számolt be arról, hogy a serdülők és a fiatal felnőttek különösen súlyos depresszióban és szorongásos rendellenességekben szenvednek a koronajárvány idején világ szerte.

Akár 80%-kal gyakrabban érinti őket, mint a lakosságot általában. Ez derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) két, május végén bemutatott tanulmányából.

Az OECD elemzői 15 ország adatait hasonlították össze. Megmérték a koronajárvány előtti és alatti depresszió és szorongásos rendellenességek előfordulását a 15 és 24 év közötti fiatalok körében.

Belgiumban, Franciaországban és az Egyesült Államokban a fiataloknál 2021 márciusában kétszeresére nőtt a szorongásos rendellenességek vagy depresszió tüneteivel rendelkezők száma az előző évhez képest. A felmérés szerint fiatal nőket gyakrabban érinti, mint a fiatal férfiakat.

A magány, mint kockázati tényező

Különösen veszélyeztetettek azok, akiknek a koronaválság előtt problémái voltak a mentális egészséggel – írják az OECD tudósai. Ugyanez vonatkozik a szenvedélybetegséggel rendelkező vagy szociálisan hátrányos helyzetű családokból származó fiatalokra.

“A magány, amely a mentális betegségek jelentős kockázati tényezője, különleges terhet jelent a fiatalok számára” – áll a jelentésben.

A koronajárvány az egyedül élőket érintette a legérzékenyebben. A kutatók által vizsgált európai országokban a megkérdezett fiatalok csaknem egyharmada nyilatkozta, hogy „mindig”, „túlnyomórészt” vagy „az idő több mint felét” magányosnak érzik. Az USA-ban ez az esetek több, mint  60%-ban volt így.

A kijárási tilalom és a jövő bizonytalansága

“A stabil társadalmi kötelékek, a rendszeres testmozgás és az anyagi biztonság általában pozitív hatással vannak a mentális egészségre. A járványban azonban ezeket a tényezőket gyakran korlátozták” – írják a tudósok.

Sok országban szigorú kijárási tilalom volt érvényben, főleg a fiatalok veszítették el az állásukat, és szembesültek a félelmeikkel a jövő miatt.

Ezért a kutatók azt követelik, hogy a segélyintézményeknek inkább a fiatalokra kell összpontosítaniuk – azért is, mert az iskolákban és egyetemeken működő tanácsadó központok nem állnak rendelkezésükre bezárás idején.

Címlapkép:Bild von Rudy and Peter Skitterians auf Pixabay