Kelta aranyat raboltak el egy bajor múzeumból

A felső-bajorországi Manching Kelta és Római Múzeumot kirabolták. A város lakosai számára azonban csak annyi tűnt fel, hogy nem volt internet, miközben egy trükkel ellopták a muzeum aranyát.

Ismeretlenek elvágták a mobiltelefon-szolgáltató több üvegszálas kábelét Felső-Bajorországban – ezzel mintegy 13 000 ember számára szüntették meg az internet- és telefonszolgáltatást.

Az elkövető vagy elkövetők a mai, keddi napra virradó éjszaka behatoltak a mobiltelefon-szolgáltató egyik műszaki helyiségébe Manchingban (Pfaffenhofen an der Ilm járás), és a jelek szerint szándékosan elvágták a kábeleket.

– közölte a rendőrség.

A jelentés szerint kezdetben a mobiltelefon-hálózatot is érintették a kiesések. Az ellátás helyreállítása akár három napig is eltarthat. A bűnügyi osztály átvette a nyomozást.

Az elkövetők a manchingi kelta és római múzeumban található aranykincsre vetették ki hálójukat.

450 történelmi aranyérme tűnt el a múzeumból a riasztórendszerek ellenére, eltűnésüket reggel fedezték fel – mondta az LKA (Landeskriminalamt) szóvivője, aki milliós nagyságrendű kárt feltételez.

Hogy pontosan mikor történt a betörés, és hogyan jártak el az elkövetők, még mindig nem világos.

– mondta a szóvivő.

A bajor nyomozók most hatalmas időhiányban vannak, és a keresést kiterjesztették az egész schengeni térségre. Az esély arra, hogy az értékes kelta érméket visszaszerezzék az elkövetőktől vagy az esetleges orgazdáktól, annál kisebb, minél több idő telik el a lopás óta.

Markus Blume bajor művészeti miniszter katasztrófának nevezte a kelta kincs elvesztését.

Az aranyérmék mint történelmünk tanúságai pótolhatatlanok.

– mondta a CSU-s politikus.

Rupert Gebhard, a Müncheni Állami Régészeti Gyűjtemény vezetője egyedülálló dokumentumról beszélt, amelynek kutatása még nem fejeződött be.

A feltehetően több, mint 2000 éves aranykincset 1999-ben fedezte fel egy ásatócsoport Manchingban, ahol a kelták a Kr. e. 3. századtól kezdve telepedtek le. A múzeum így a 20. század legnagyobb kelta aranyleletét őrizte. Ennek a látványos leletnek köszönheti a múzeum a létét.

A manchingi Oppidum egy nagy kelta városszerű település (latinul Oppidum) volt a mai Manching közelében (Ingolstadttól nem messze). A települést a Kr. e. 3. században alapították, és Kr. e. 50-30-ig létezett. A késő laténi időszakban, a Kr. e. 2. század második felében az oppidum 380 hektáros területével elérte legnagyobb települési sűrűségét és kiterjedését. Ebben az időben 5000-10 000 ember élt a városfalon belül, amelynek hossza körülbelül 7,2 kilométer volt. A manchingi oppidum így az Alpoktól északra az egyik legnagyobb település volt. A település, amelynek ősi neve nem ismert, valószínűleg a vindelicek kelta törzsének fő települése volt.

Kétséges azonban, hogy az elkövetők ezt a kultúrtörténeti értéket tartották szem előtt.

Az ilyen kulturális javak értékesítése nagyon speciális. A múltban volt már rá példa, hogy egyedi megrendelésre raboltak műkincset, mely aztán teljesen eltűnt a magánszobákban.

– mondta az LKA szóvivője.

A mostani ellopott arany 4 kg. körüli, a rendőrség és a szakértők attól tartanak, hogy az érméket esetleg beolvasztásra szánják. Jelenleg így körülbelül 250 000 Eurót ér.

Bár a múzeumot és az értékes kiállítási tárgyakat több módon is bebiztosították, a jelek szerint a bűncselekmény során nem volt riasztás.

Ennek oka valószínűleg, mert az ismeretlenek megbénították a Telekom egyik központi csomópontját és több optikai kábelt is elvágtak.

A múzeum valójában egy szigorúan őrzött létesítmény. De minden kapcsolatot megszakítottak a rendőrséggel. Itt profik dolgoztak.

– mondta Herbert Nerb polgármester.

A múzeumrablás az új bankrablás

A “Big Maple Leaf” aranyérme ellopása a berlini Bode Múzeumból, a drezdai “Grüne Gewölbe“-be való betörés és most a kelta aranykincs ellopása egy manchingi múzeumból azt mutatja, hogy Németországban az elmúlt években számos nagy horderejű múzeumi lopás történt.

A berlini Bode Múzeumból 2017-ben a 100 kilogrammos érme ellopásáért többéves börtönbüntetésre ítéltek három, egy ismert arab származású klánhoz tartozó férfit. Az érmét azonban a mai napig nem találták meg. A rangos kiállítási tárgynak csak a tiszta arany értéke 3,75 millió Euró volt.

A később elítéltek közül ketten állítólag a 2019-es drezdai rablásban is részt vettek.

Ott 2019 novemberében betörők 21 felbecsülhetetlen kulturális és történelmi értékű ékszert loptak el. Az elkövetőket azonban valószínűleg ez kevésbé érdekelte, mint az, hogy a darabok több ezer apró gyémánttal és brilliánsokkal voltak kirakva. Az ékszerek biztosítási értéke 113 millió Euró volt.

A berlini klánból származó hat fiatalember  hónapok óta áll a bíróság előtt a bűncselekmény miatt. És a mai napig nincs nyoma ezeknek az elopott tárgyaknak sem.

A mostani eljárás hasonlít a többi látványos berlini és drezdai esethez. A Deutsche Presse-Agentur információi szerint a tolvajok nagy erővel törték fel a biztonsági üvegből készült vitrineket. Egy második vitrinből további három, lényegesen nagyobb érmét loptak el. Még mindig nem világos, hogy ezek is aranyból készültek-e, mennyire nehezek és milyen értékűek.

Az elkövetők a gyanú szerint ismét a szervezett bűnözés területén tevékenykednek. És ennek jó okai vannak.

Az Interpol nemzetközi rendőrségi ügynökség a kulturális javak illegális kereskedelmét alacsony kockázatú, magas nyereségű üzletnek nevezi. Ennek az üzletágnak a világméretű forgalmát ma már évi több milliárd Euróra becsülik.

Andrea F. G. Raschèr svájci jogász, aki kulturális jogot, kultúrpolitikát és a műkereskedelem szabályszerűségét tanítja a Luzerni Alkalmazott Tudományok és Művészetek Egyetemén, elmondta:

A műkincsrablók a zsoldosokhoz hasonlíthatók, akik a munka veszélyes részét a fronton végzik. Gyakran háborús övezetekből érkeztek, vagy különleges katonai egységek tagjai voltak. Ez magyarázhatja azt a brutalitást és romboló erőt is, amellyel gyakran jártak el. A műalkotások vagy az emberi élet tisztelete idegen számukra.

A korábbi betörések után is felmerült a kérdés, hogy a németországi múzeumok és műgyűjtemények kellően védettek-e. Ezek a kérdések mára még sürgetőbbé váltak, és már nem csak a neves intézményeket érintik, amint azt a Manching-ügy is bizonyítja.

Forrás Forrás2 Címlapfotó