Markus Söder januárban vezetné be az általános oltáskötelezettséget Németországban

Az új fertőzések száma gyorsan növekszik. Az egészségügyi rendszer teljes túlterheltségének megelőzése érdekében Markus Söder most az új kormányhoz fordult: a vészfék (Notbremse) mellett szólalt fel és a jövő évtől általános oltási kötelezettséget is szorgalmaz.

A drámai járványügyi helyzetre való tekintettel Markus Söder bajor miniszterelnök mielőbbi országos vészfék (Notbremse) bevezetését kéri, és januártól az általános oltási kötelezettséget sürgeti.

Hessen tartományban erős a gyanú, hogy megjelent az új veszélyesebb vírusmutáns, az omikron, de már Csehországból is hallani ilyen híreket. Ez állítólag főleg a fiatalabbakat támadja, a 20-30-as korosztályt.

Csak az általános kötelező védőoltás szabadít meg minket a végtelen koronahullámoktól, csak az általános kötelező oltás vezet társadalmi békéhez. Ha csak egy szakmában vezetjük be, akkor az a kérdés, miért nem a másikban is. A jelenlegi hullámban már nem segítene, de a következőkben már igen.

– mondta a CSU elnöke.

A baden-württembergi miniszterelnök Winfried Kretschmann (Grüne) hasonlóan vélekedik Markus Söderrel. Nem zár ki egy további lezárást, akár az oltottaknak is, és sürgeti a tartományi találkozó előrehozását további szigorítások miatt.

Markus Söder azt sürgeti, hogy a kormány egyezzen meg a január 1-i általános oltási kötelezettségről, szerinte csak az orvosi és ápolói szakmákban lévő kötelezővé tételének már nem lenne nagy hatása.

Söder hangsúlyozta, hogy az új koronafertőzések növekvő száma nem csak Bajorország vagy Kelet-Németország problémája. Ez egy “nemzeti jelenség“. Félni kell a német, de a regionális egészségügyi rendszer teljes túlterheltségétől.

A korábbi intézkedések mellett ezért egységes országos szabályozásra van szükség, ami szerinte egy országos vészfék (Notbremse) bevezetése lenne.

Ő is sürgeti, hogy a tartományi vezetők konferenciája legyen előrébb hozva, eredetileg december 9-ére tervezték.

Videón Winfried Kretschman Baden-Württemberg miniszterelnöke és Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke, amint az oltáskötelezettség mellett szólalnak fel

Vita Németországban az általános oltási kötelezettségről

Miközben az egészségügyben és az otthonokban dolgozóknak bevezetik az oltási kötelezettséget, Ausztria mintájára Németország is gondolkozik azon, hogy bevezesse az általános oltási kötelezettséget.

Tekintettel a fertőzések rohamosan növekvő számára és a túlterhelt kórházakra, Helge Braun, a CDU elnöke nyitott egy vitára, amely az oltási kötelezettségről szól. A “Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung“-nak azt mondta, hogy ez a kötelezettség nem kerülhető el.

Attól tartok, hogy a kötelező védőoltás megosztja a társadalmat. De egy véget nem érő járvány is megosztja.

Winfried Kretschmann Baden-Württemberg miniszterelnöke is nyíltan szólalt fel az oltáskötelezettség mellett, miszerint eddig a legrosszabb járványügyi hullámot éljük meg, és nincsenek elegen beoltva.

Elmondta, hogy attól nem kell tartani, hogy bárkit “elvisznek”, ha kötelezővé válik az oltás. Első körben hasonlóan Ausztriához, pénzbüntetésre lehetne számítani.

A német kereskedelem a kötelező védőoltás mellett emelt szót

HDE kereskedelmi szakmai szövetség Angela Merkelnek írt levelében így érvel: “A jelenlegi és jövőbeni társadalmat és a gazdaságot is szorosan érintő szigorítások mellett be kell vezetni az oltási kötelezettséget is. Szükség van egy alkotmányosan kialakított általános oltási kötelezettség mielőbbi bevezetésére, egyértelműen meghatározott kivételekkel.”

Egyre több német politikus áll ki egy általános oltási kötelezettség mellett, mivel állítólag az oltatlanok jelentik a legnagyobb terhet a társadalomra nézve.

A ZDF azt írja, egy oltási kötelezettség (Impfpflicht) nem egyenlő egy oltási kényszerrel (Impfzwang).

Az oltáskötelezettség csak akkor jöhet szóba, ha az önkéntes oltási ajánlat már nem elegendő a járvány leküzdésére.

Másrészt az arányosság elve azt jelenti, hogy lehetnek kivételek. Prof. Lepsius a Münsteri Egyetemről orvosi, vallási vagy ideológiai okokat tud elképzelni kivételként.

Prof. Anna Katharina Mangold, a Flensburgi Egyetemről ezzel szemben alkotmányosan megengedettnek tartja a kötelező védőoltást akkor is, ha az emberek vallási vagy ideológiai okokból azt ellenzik.

A kanyaró elleni kötelező védőoltás alól bizonyos intézményekben egészségügyi okokból lehetnek kivételek, de vallási okokból nem. A kanyaró elleni kötelező védőoltás bizonyos intézményekben 2020. március 1-től van érvényben, de 2021. december 31-ig nem kell igazolni.

Hogy nézne ki egy oltáskötelezettség?

Thiele szerint elképzelhető lenne, hogy az állam határidőt szabjon ki, ameddig mindenkinek teljes körűen be kell oltatnia magát. Ausztriában azt fontolgatják, hogy mindazoknak, akik nem kaptak védőoltást, kiküldjenek egy meghívót időpontegyeztetésre.

Alkotmányosan lehetséges lenne bírság kiszabása. Így van ez a kanyaró elleni védőoltásnál is bizonyos intézetekben.

Thiele szerint elképzelhető lenne közigazgatási kényszer alkalmazása, például pénzbírság.

Az alaptörvény sokat megenged, főleg krízishelyzetekben.

– mondta Prof. Alexander Thiele, a berlini üzleti és jogi karáról.

Az alkotmányjog szerint az is elképzelhető, hogy bűncselekménnyé tegyék a megtagadását. Ekkor az oltatlanok pénzbírsággal vagy börtönbüntetéssel is számolhatnak. Mivel a büntetőjognak a végső megoldásnak kell lennie, ezt kevésbé tartja valószínűnek.

Hogyan tudná az állam ellenőrizni a kötelező védőoltást?

Németországban, más országoktól eltérően, nincs oltási nyilvántartás. Alkotmányos és adatvédelmi szempontból azonban szigorú feltételek mellett be lehetne vezetni egy ilyen rendszert.

Ellenkező esetben, mint sok más törvény esetében, valószínűleg megmaradna a szúrópróba szerű ellenőrzés.

A jogi alapja biztosított lenne a kötelező oltásnak

Ulrich Battis alkotmányjogász szerint a koronavírus elleni általános kötelező védőoltást az alaptörvény szabályozná.

Egy ilyen általános kötelező védőoltás abszolút indokolt mások életének védelme érdekében.

– mondta a Berlini Humboldt Egyetem jogásza. Battis az alaptörvény 2. cikkére hivatkozott, amely más emberek életének védelmét rögzíti. A testi épséghez való alapvető jogot, amelyet szintén a 2. cikk rögzít, a háttérbe kell szorítani, mondta.

Milyen szankciókkal járhat az oltás megtagadása?

Az ntv egyik cikkében egy szakértő szerint az oltatlanoktól megvonhatnak bizonyos szabadidős helyekhez való hozzáférést, ami jelenleg a 2G-t jelenti, és sok helyen érvényben van már.

Az állam bizonyos szociális támogatásokat tehet igazolástól függővé, de egy biztos: senki sem halhat éhen azért, mert nem oltatja be magát, senkit sem szabad megfagyni hagyni. Vannak bizonyos alapszolgáltatások, amelyek a túléléshez szükségesek, amelyeket azoknak is meg kell kapniuk, akik nem akarnak oltást.

De az állam függővé teheti tőle az adókedvezményeket. Az állam az oltatlanokat hátrányban részesítheti a diákhitelnél, lakástámogatásnál, a kifizetést pedig az oltottságtól tehetné függővé. De a jogosítványt is megvonhatnák tőlük, kérdés, ezt mennyire lehetne ellenőrizni.

Forrás1 Forrás2 Forrás3 Forrás4