Kedves Polgárok!
Micsoda egy év áll mögöttünk! 2020-ban olyasmi jött, amivel a világ nem számolt. Egy eddig ismeretlen vírus furakodott be a testünkbe és az életünkbe. Ott érintett minket a legjobban, ahol emberként a legfájdalmasabb: a találkozásokban, ölelésekben, a beszélgetésekben és az ünneplésekben.
A vírus a normális viselkedést kockázatossá tette és az egészen szokatlan védőintézkedéseket normálissá.
2020 a járvány és a tanulás éve volt. Az év elején egy olyan vírus ellen kellett védekeznünk, amiről alig volt tudomásunk és információnk. Olyan döntéseket kellett hoznunk, amiről csak remélhettük, hogy a helyes döntések lesznek.
A koronavírus járvány egy politikai, szociális és ökonómiai évszázadbeli feladat. Egy történelmi krízis, mely mindenkire nagy terhet szabott ki, van akire túl nagyot.
Tudom, hogy hatalmas bizalmat és türelmet igényelt és igényel Önöktől, és az erőfeszítésüket szívből szeretném megköszönni.
Az év végén álljunk meg egy picit és gyászoljunk. Mint társadalom ne felejtsük el, hányan veszítették el szeretteiket, anélkül, hogy az utolsó órában velük lehettek volna. Nem tudom a fájdalmukat csökkenteni, de gondolok rájuk, ma este is.
Csak elképzelni tudom, hogy milyen keserű lehet a koronavírus miatt elveszíteni szeretteinket, vagy a vírus utáni szövődményektől szenvedni, miközben egyes javíthatatlanok tagadják a vírus létezését. Az összeesküvés elméletek nem csak hamisak és veszélyesek, de cinikusak és szörnyűek is az érintettekkel szemben.
2020 az aggódás és a bizonytalanság éve volt. Ugyanakkor sokan közös erőfeszítéssel nagy munkát vittek véghez anélkül, hogy nagy dobra verték volna, mint pl. az orvosok, ápolók, gondozók. Az egészségügyi dolgozók hirtelen a járvány elleni küzdelem középpontjává váltak. Látjuk, hogy a katonáink is örömmel segítenek ahol csak kell.
Számtalan embernek köszönhető, hogy munkájukkal az életünket a járvány ellenére élhetővé tették. Ilyenek a boltban dolgozók, a szállítók, a postán, buszokon, vonatokon, óvodákban, iskolákban, rendőrségen, templomokban, szerkesztőségekben dolgozók.
Nagyon hálás vagyok azért, hogy ilyen sokan következetesen betartják a szabályokat, a távolságot egymástól és hordanak maszkot. Ebben fejeződik ki számomra, hogy milyen az élet egy emberbarátságos társadalomban. Figyelmesség és előzékenység másokkal szemben és az egységesség tudatossága. Több millió polgár ilyen hozzáállása segített át minket eddig a járványon és fog is a jövőben, mert szükség lesz rá.
Mi ad nekem reményt? Néhány napja a reménynek arca is van. Ezek az első beoltott emberek arcai a gondozóotthonokban és kórházakban. Nem csak nálunk, hanem a többi európai országokban és más országokban is. Naponta egyre többen lesznek beoltva, lépésekben mindenki sorra kerül aki szeretne, én is.
Reményt adnak a tudósok is, világszerte, de pont itt, Németországban is.
Az első megbízható korona-teszt nálunk lett kifejlesztve, és most Európában és sok más országban az elsőként jóváhagyott oltás egy német cég kutatásából származik, melyet most német-amerikai kooperációként gyártanak. A török származású alapítók Mainz-ból elmondták, hogy a kutatócégben 16 nemzetiségű ember dolgozik. Semmi nem mutatja meg jobban, hogy az európai és nemzetközi közös munkában rejlik a sokszínűség és az erő, és ez hozza meg az előrelépést.
A feladatok, amik elé a járvány állít minket, hatalmasok továbbra is. Sok cég, munkavállalók, egyéni vállalkozók, művészek élnek egzisztenciális félelemben.
A német kormány, ebben a teljesen önhibájukból kialakult állapotukban, nem hagyta őket egyedül. Az állam soha nem látott mértékben nyújt segítséget. A rövidített munka javított szabályaival is támogatja a dolgozókat, hogy a munkahelyek megmaradhassanak.
Jövőre is minden a koronavírusról fog szólni? Nem, és idén sem így volt.
Nem csak a járvány hozott gyors változásokat a világunkban. Ezért is nagyon fontos, hogy Németország a jövőben minden erejével és kreativitásával bátor ötleteket hozzon. Hogy a gazdaságunk, a mobilitásunk és az életünk klímabarátságos legyen.
Hogy minden Németországban élő ember egyenlő módon részesülhessen a jó életkörülményekben és oktatásban. Hogy Európával jobban megálljuk a helyünket globális és digitalizált világban.
Kedves Polgárok! Nincs mit szépíteni, nehéz idők ezek országunk számára és ez még egy darabig így lesz. Sokáig még tőlünk is függ, hogy a járványt hogyan vészeljük át. A tél nehéz és az is marad. Tudjuk, mi a vírus ellenszere, az oltás mellett a leghatásosabb módszer a szabályok betartása, együtt és közösen.
A végén hagy mondjak valami személyeset. 9 hónap múlva Bundestag választás lesz, amiben én nem veszek részt. Ezért ez az utolsó újévi beszédem Önökhöz, mint német kancellár.
Azt hiszem nem túlzok, ha azt mondom, hogy az elmúlt 15 évben még soha nem éreztük ilyen nehéznek az elmúlt évet. Mégis még soha nem vártuk ennyire a következőt minden aggodalom és esetleges kétkedés ellenére, mint most, hatalmas reménnyel.
Szívből kívánok Önöknek és családjuknak minden jót az új évre és Isten áldását!
