A rövidített munkavégzés (Kurzarbeit) több milliónyi munkavállaló és munkaadó számára jelent átmeneti mentőmegoldást a járvány idején. Sok érintett számára azonban mindez utólagos adóbefizetést vonhat maga után. Az államkincstár nagyjából 1,6 milliárd eurónyi adót szed be a 2020-as adóévre vonatkozóan.

A rövidített munkavégzésben (Kurzarbeit) foglalkoztatottakat utólagos adóbefizetés fenyegeti.

A rövidített munkavégzés után járó juttatások adómentesek, de az un. “progressziós záradékon” (Progressionsvorbehalt) keresztül bizonyos esetekben utólagosan megadóztathatják. A Kurzarbeitergeld-en kívűl többek között ez alá esik még a munkanélküli segély, a családi pótlék, az anyasági segély és a táppénz is.

A 2020-as adóévre az államkincstár 1,6 milliárd eurót fog beszedni a “progressziós záradékon” keresztül a rövidített munka besorolásban lévőktől (Kurzarbeitergeld).

Február 1 és 24 között 500.000 regisztrált volt a munkaügyi hivatalnál rövidített munkán, decemberben 2,39 millió. Az eddigi csúcs tavaly áprilisban volt, amikor ez a szám a 6 milliót is elérte.

Méltányosság a többi munkavállalóval szemben

Tavaly hónapokon át tárgyaltak arról, hogy a “progressziós záradék” érvényben maradjon-e a rövidített munkára (Kurzarbeit) vonatkozólag a 2020-as évre. Végül azonban megtartották, a többi munkavállalóval szembeni méltányosság miatt.

A die Linke képviselője, Sabine Zimmermann úgy véli, hogy a rövidített munkában dolgozókat több száz eurós adóbefizetésii kötelezettség fenyegeti.

Zimmermann így kritizálta a döntést:

„Aki rövid munkavégzés után járó juttatást kap, annak már eleve bevételkieséssel kell számolnia.”

A német pénzügyminisztérium ugyanakkor rámutat, ez nem mindenkire érvényes és nem jelenti automatikusan azt, hogy az illetőnek utólagos adóbefizetési kötelezettsége lesz.

Ez az adóbesorolástól, a koronavírus előtti béreket terhelő levonásoktól vagy egyéb jövedelmektől függ.

Forrás Bild von Steve Buissinne auf Pixabay