Németország: május 1-jén szombaton több helyen is demonstrációkra lehet számítani

Idén szombatra esik a munka ünnepe, május 1-je. Ennek a napnak Németországban és világszerte is nagy jelentősége van. Nem csak ünnepléssel telik, hanem minden évben nagy demonstrációkra is sor kerül. Mit kell tudni május 1-jéről Németországban?

Minden évben ezen a napon nagyobb demonstrációk vannak Németországban, főleg Berlinben, de Hamburgban is sokan kimennek az utcára. Főleg a kapitalizmus ellen tüntetnek, de a rasszizmus, a szociális kirekesztettség ellen is.

Demonstráció Berlinben – a rendőrség nagy erőkkel készül

Berlinben várható a legnagyobb demonstráció szombaton, de Németország több városában is.

A járvány ellenére is meg akarják tartani a szervezők a „Revolutionären 1. Mai-Demonstration“ elnevezésű tüntetést. A szervezők bejelentették, hogy a kapitalizmus elleni tiltakozásban immár a migráns csoportok szövetsége is részt vesz.

Május 1-én azokról az emberekről is megemlékeznek, akik munka, papír és lakás nélkül éltek, akik fizetés nélküli házimunkát és gondozást végeztek. A demonstráció a szolidaritás jelképe is egyben.

Mivel Berlinben számos tüntetést is bejelentettek, ezért a rendőrség vízágyúkkal is felkészül, főleg az anti-korona demonstrálók miatt. A berlini rendőrség szóvivője elmondta, hogy több ezer rendőr lesz készenlétben, és az éjszakai kijárási tilalom kezdetére, 22:00 órára megpróbálnak mindenkit hazaküldeni.

Honnan származik az ünnepnap?

A május 1-je Németországban egy hivatalos ünnepnap, de nem csak Németországban, hanem világszerte. Az Egyesült Államokban a “Labor Day” szeptemberre esik, akárcsak Új-Zélandban, Kanadában és Ausztráliában.

Az ünnep 1856. május 1-jére vezethető vissza. Ezen a napon Ausztráliában tömegtüntetések voltak a 8 órás munkanap bevezetése érdekében.

Akciójuk sikerrel zárult, még csak a fizetésük sem lett kevesebb a rövidebb munkaidő ellenére, így egyben a világon első alkalommal sikerült egy szervezett munkáscsoportnak (későbbi nevén szakszervezetnek) bármiféle sikert is elérni retorziók nélkül. Ez a siker is nagyban inspirálta a munka ünnepének ötletét, illetve a majálisok megszületését.

Ausztrál munkások transzparense “nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés”, Melbourne, 1856

30 évvel később megemlékezésként 1886. május 1-jén általános sztrájkot hirdettek meg Észak-Amerikában.

A cél ismét a 8 órás munkanap volt és a jobb munkakörülmények. A következő napokban összecsapások is voltak Chicagóban a rendőrséggel, amiben sokan megsérültek, halálos áldozata is volt.

Az áldozatok emlékére 1889. május 1-jén hirdették meg a “munkásmozgalom küzdelmének napját”.

Egy évvel később, 1890. május 1-jén sztrájkok és tüntetések voltak az egész világon, Németországban is. 1890-ben az SPD párt május 1-jét kinevezte a “munkásmozgalom napjának” (Tag der Arbeiterbewegung).

Mióta ünnepnap a május 1-je Németországban?

1919-ben a weimari nemzeti gyűlés úgy határozott, hogy május 1-jét munkaszüneti ünnepnapnak nyilvánítja. 1933-ban a nemzeti szocialisták a május 1-jét átnevezték a “nemzeti munka napjá“-ra (Tag der nationalen Arbeit), és ezt felhasználták a propagandájukhoz. A második világháború után megmaradt ünnepnapnak és azóta a “munka napjá”-nak“ (Tag der Arbeit) nevezik.