A német katasztrófavédelmi hivatal vezetője szerint nagyon könnyen előfordulhat, hogy ezen a télen Németországban valóban lesz egy nagyobb áramkimaradás. Nem az energiahiány miatt, hanem a hálózatok védelme érdekében.
Az energiaellátás feszült helyzete miatt a német Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) becslése szerint a következő hónapokban Németországban olyan áramkimaradások lesznek, amelyek meghaladják a múltban tapasztaltakat.
Feltételeznünk kell, hogy télen áramkimaradások lesznek. Ez alatt az áramellátás regionális és rövidebb ideig tartó megszakítását értem.
– mondta Ralph Tiesler, a BBK vezetője.
Ennek oka nem csak az energiahiány lehet, hanem a hálózatoknak az üzemeltetők általi célzott, ideiglenes leállítása is, hogy megvédjék a hálózatokat, és ne veszélyeztessék a teljes ellátást.
Ennek kockázata januártól és februártól megnő, ezért feltételezzük, hogy onnantól kezdve bizonyos ideig helyenként fennakadások lesznek az áramellátásban.
– mondta Tiesler.
Ezeket technikailag Brownout-nak is nevezik. A ZDFheute kérdésére válaszolva több energetikai szakértő is lehetségesnek, de inkább valószínűtlennek tartotta az ilyen leállásokat.
Ezzel összefüggésben a BBK elnöke bírálta, hogy a kormányzati szervek nem mindig vannak kellőképpen felkészülve az olyan válsághelyzetekre, mint az áramkimaradások.
Elmondta, hogy néhány önkormányzat és hatóság igazán példaértékűen fel van készülve pontos tervekkel és a helyszínen lévő vészhelyzeti generátorok által biztosított áramellátással.
Mások sokkal rosszabb helyzetben vannak, mert nincsenek eléggé felkészülve. Ez teljesen változó.
– magyarázta a hatóság vezetője.
Előrelátható, hogy Németországra az elkövetkező években kihívások várnak, különösen az éghajlatváltozásból eredő katasztrófák miatt.
Gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási helyzetek, viharok, heves esőzések, áradások és magas vízállás, amelyek jelentős károkat okozhatnak. Vagy hatalmas aszályok, amelyek soha nem látott mértékű erdőtüzeket idéznek elő.
Tiesler szerint ma már egyre többen értik meg, hogy a korábbinál jobban fel kell készülniük a katasztrófahelyzetekre.
Ez az ukrajnai háború, az emelkedő energiaárak és a fenyegető energiahiány következménye.
A BBK útmutatója már nem kapható, jelenleg újranyomtatás alatt áll.
A Bundesnetzagentur cáfol
A Szövetségi Hálózati Ügynökség cáfolja a BBK figyelmeztetését:
Németországban a világ egyik legmegbízhatóbb villamosenergia-ellátó rendszere van. Számos mechanizmus és tartalék van arra, hogy vészhelyzetben stabilizálja az elektromos hálózatot.
– mondta a hálózati ügynökség szóvivője.
A Szövetségi Hálózati Ügynökség nem tartja valószínűnek, hogy a télen szükség lesz kényszerleállásokra, áll a nyilatkozatukban.
Mi az a Brownout?
A Blackout-ra gyakran hivatkoznak a villamosenergia-válság forgatókönyvében – az európai hálózat országos szintű összeomlásaként definiálják.
Ezzel szemben a Brownout – vagyis ellenőrzött terheléslekapcsolás – egyes régiók és területek célzott lekapcsolását jelenti, hogy villamos energiát takarítsanak meg, és így stabilan tartsák a hálózatot.
Erre Németországban a második világháború óta nem volt példa, és a villamosenergia-hálózat üzemeltetői ezt a végső megoldásnak tekintik, amikor a villamosenergia-igényt már nem lehet teljes mértékben kielégíteni. A villamosenergia-piac feszült helyzete, a franciaországi atomerőművek problémái és a földgázellátás bizonytalansága miatt az ilyen áramkimaradások valószínűsége némileg megnőtt.
Mennyire valószínű egy Blackout és Brownout?
A második világháború óta nem fordult elő Blackout – az európai hálózat országos szintű összeomlása.
2021 januárjában azonban kritikus helyzet állt elő. Mivel túl sok áramot kellett a Balkánon keresztül Északnyugat-Európába szállítani, a rendszer hatalmas bajba került – a hálózatot üzemeltető Amprion szerint a hálózati frekvencia 49,74 Hertzre zuhant.
A dolgok ezen a télen ismét kritikussá válhatnak: Hosszan tartó kimaradás esetén, azaz amikor kevés villamosenergiát termel a szél- vagy napenergia, sok villamos energiát kell külföldről beszerezni. Lehetséges, hogy a hálózatok regionális túlterhelése ismét bekövetkezne, ami végzetes láncreakciót indítatna el.
Az energiaellátás egyik szakértője, Harald Schwarz professzor a Cottbus-Senftenbergi Műszaki Egyetemről elmagyarázta, hogy az elektromos hálózat milyen érzékenyen reagál a hertz-frekvencia kisebb ingadozásaira is: már egy 49,8 Hertz-re való csökkenés is aktiválja az összes rendelkezésre álló tartalékot, hogy megakadályozza a további csökkenést.
Ha 49 hertzre csökkenünk, az első fogyasztók kikapcsolnak, és regionális áramszünet lép életbe. És ha ez megtörténik, meglátjuk, hogy a frekvencia összeomlása olyan súlyos lesz-e, hogy 49 hertz alá esik. Ha 48 hertz-re csökken, szinte minden fogyasztó lekerül a hálózatról. Ha 47,5 hertz-re csökken, az összes erőmű lekapcsolódik a hálózatról, és nagymértékű és hosszú ideig tartó áramszünet következik be.
– mondja Schwarz.
Niko Paech, a Siegeni Egyetem energetikai szakértője szintén lehetségesnek tartja, hogy ez megtörténik, de szerinte ez valószínűtlen, hacsak nem lesz különösen kemény tél.
