A rövidített munkaidő kifizetése (Kurzarbeitergeld) a járvány ideje alatt a vállalkozásoknak és a dolgozóknak is biztonságot kell, hogy nyújtson. De nem minden cég tartja magát a jogi előírásokhoz, főleg ami a munkaidőt illeti. A német munkaügyi hivatal több, mint 4.000 ilyen esetet talált.
Majd 5.000 csalásra derült fény a munkaügyi hivatalnál Németországban február végéig.
A cégek a legtöbb esetben a munkaidővel manipulálnak, vagyis olyanok, akik rövidített munkaidőre vannak bejelentve, habár ugyanazzal a munkaidővel dolgoznak, mint azelőtt, sőt, még többel is. Sajnálatos, hogy sok esetben a munkavállalót is bevonják a csalásba.
Németországban legutoljára a pénzügyi válság idején 2008-2010 között alkalmazták a rövidített munkaidőt.
A munkaügyi hivatalokon ilyen időszakokban nagy nyomás van, hogy a munkaadó kérelmét mielőtt jóváhagyja, hogy a fizetések mielőbb megtörténjenek, ezt használja ki néhány cég.
Ezért a politika a munkaidők digitális rögzítését követeli, ami megnehezítené az ilyen típusú csalásokat.
Azok a munkaadók, akik hamisan jelentik be a kiesett munkaidőt, csalás miatt büntetőeljárással néznek szembe a német büntető törvénykönyv 263. szakaszának megfelelően. A munkavállalóknak óvatosnak kell lenniük, mert ilyen esetben őket is bíróság elé állíthatják.
Ha a munkáltató nyomást gyakorol az alkalmazottaira, hogy a rövidített munkaidő ellenére is folytassák a munkát, az “kényszerítésnek” számít (Nötigung) (Btk. 240.§) és büntetendő.
Ilyen esetben a munkavállalónak érdemes az üzemi tanácshoz (Betriebsrat) fordulnia.
