Mit ünnepel Németország október 3-án és miért pont ezt a napot választották ünnepnapnak? Magyarország tette meg az első lépést az egyesülés érdekében.
A német egység napja (Tag der Deutschen Einheit) Németország nemzeti ünnepe, amelyet minden évben október 3-án ünnepelnek Németországban.
A német egység napja az 1990-es német újraegyesítésnek állít emléket, amikor a Német Demokratikus Köztársaság hivatalosan is egyesült a Német Szövetségi Köztársasággal.
A nap hivatalosan nem magának az újraegyesülésnek, hanem a német nép egységének állít emléket – ez a törekvés a 19. századra nyúlik vissza.
Az újraegyesítés előtt az NSZK-ban már megemlékeztek a német egység napjáról (Tag der deutschen Einheit, a deutschen kis “d”-vel), amelyet az 1953-as berlini felkelés emlékére minden év június 17-én tartottak. A felkelést a keletnémet kormány szovjet segítséggel vérbe fojtotta, az áldozatok pontos száma nem ismert, de kb. 100 főre becsülik. Ezzel szemben az NDK állami ünnepe a „Köztársaság Napja” (Tag der Republik) volt, amelyet minden év október 7-én tartottak, az NDK 1949-es megalapításának emlékére.
A német egység napjának, az újraegyesítés ünnepének javasolták még november 9-ét, mert 1989-ben ezen a napon döntötték le a berlini falat. A nap történelmi jelentőségét fokozta volna, hogy 1918-ban ezen a napon kiáltották ki a Weimari köztársaságot, és 1923-ban ezen a napon vetettek véget Hitler puccskísérletének, azonban a nácik ugyancsak ezen a napon hajtották végre 1938-ban az első nagyszabású pogromot a németországi zsidók ellen (a kristályéjszaka, németül Kristallnacht), és ezért végül elvetették ezt az ötletet.
Németországban ez az egyetlen olyan munkaszüneti ünnepnap, amely érvényes az egész országra. Minden más munkaszüneti nap a tartományok hatáskörébe tartozik.
A berlini fal
A berlini fal (hivatalos keletnémet nevén: Antifaschistischer Schutzwall, azaz Fasisztaellenes Védőfal, nyugaton pedig Die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal néven volt ismert) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén.
1961 és 1989 között állt.
A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának egyik fő szimbólumává vált.
1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával.
A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. 1989. november 9-én a berlini fal leomlása után, Helmut Kohl előterjesztett egy tízpontos programot a két Németország egyesítésére. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatóak.
Magyarország tette meg az első lépést
1989 nyarától mindennapossá váltak a rendszer reformját követelő tömegtüntetések, melyeknek legfőbb követelése a belnémet határ megnyitása és a berlini fal lebontása volt. 1989 nyarán megugrott a szocialista államot elhagyó polgárok száma.
Magyarország 1989. szeptember 11-én 0 órától megnyitotta határait az NDK polgárai előtt, a döntést Horn Gyula külügyminiszter jelentette be a “Hét” előző esti adásában.
Ezzel rés nyílt az NDK-s menekülők számára. Az NSZK prágai követségének keletnémet menekülők általi megszállása után az NDK már arra kényszerült, hogy saját területéről engedélyezze egyes polgárai kiutazását.
Magyarországon a budapesti NSZK nagykövetségén gyűlt napokig össze a keletnémet tömeg, majd megindultak Ausztria felé.
Október folyamán Csehszlovákia többször jelezte a kelet-berlini vezetésnek, hogy tűrhetetlennek tartja a Prága belvárosában előállt helyzetet és ha az NDK nem változtat a keletnémet polgárok nyugatra utazásának szabályain, akkor Magyarországhoz hasonlóan megnyitja nyugati határát.
1989. október 6-án Gorbacsov kétnapos látogatást tett az NDK-ban. Viselkedése egyértelművé tette a keletnémet vezetés számára, hogy nem zárkózhat el a változtatások elől. Erich Honecker lemondása után a helyét Egon Krenz vette át. Csehszlovákia nyomására az NDK-államvezetés kidolgozta a nyugatra utazást szabályozó új javaslatokat.
Hol fogják ünnepelni a német egység napját 2023-ban?
A Német Egység Napjának hivatalos megünneplésére minden évben más-más tartományban, szövetségi államban kerül sor. És mindig abban a szövetségi államban, amelyik az adott időpontban a Bundesrat elnökségét tölti be. Tavaly ez Türingia volt, idén pedig Hamburg.
Terveznek-e egyéb ünnepséget október 3-ra?
A német egység napján ismét lesz országos énekrendezvény. Az eseményt szervező “Október 3. – Deutschland singt und klingt” (Október 3. – Németország énekel és cseng) kezdeményezés bejelentette, hogy országszerte több mint 200 helyszínen gyertyagyújtással, nyílt énekléssel és zenével emlékeznek meg a békés forradalomról és a fal leomlásáról.
A nyitott mecset napja mint az összetartozás jele
A nyitott mecsetek napját 1997 óta minden évben október 3-án tartják. Ez a Muszlimok Központi Tanácsának (ZDM) kezdeményezésére kezdődött, és az összetartozás és a szolidaritás jeleként értelmezendő. Németország szerte meghívják a polgárokat, hogy látogassák meg a muszlim imahelyeket.
A Muszlimok Koordinációs Tanácsa (KRM) 2007 óta szervezi ezt a napot, amelyen Németország szerte évente mintegy 1000 mecset vesz részt, hogy elősegítse egymás megismerését és a muszlimok és nem muszlimok közötti eszmecserét.
Idén a mecsetek az “Imádság – elmélkedés, újjáélesztés, összekapcsolódás” mottóval nyitják meg kapuikat.
Németországban mintegy 5,5 millió muszlim él. A tartományok közül messze a legtöbben Észak-Rajna-Vesztfáliában élnek.
A Koordinációs Tanácshoz tartozik a Muszlimok Központi Tanácsa, a Török-Iszlám Unió (Ditib), az Iszlám Tanács és az Iszlám Kulturális Központok Szövetsége (VIKZ), valamint a Németországi Iszlám-Albán Központok Szövetsége (UIAZD) és a Németországi Marokkóiak Központi Tanácsa (ZRMD) – írja a Frankfurter Allgemeine.
