Scholz döntött: Németország nem akadályozza tovább az EU menekültügyi reformját

Németország szabaddá teszi az utat a tervezett uniós menekültügyi reform előtt. Scholz kancellár ezzel a lépéssel felülbírálta a Zöldek pártot, akik masszívan bírálták a terv egyes részeit. Berlin semmit sem fog megállítani Brüsszelben, áll most a hivatalos verzióban.

Németország a jelek szerint mégiscsak beleegyezik a tervezett európai menekültügyi tervezetbe és válságrendezésbe. Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy Berlin semmit sem fog megakadályozni Brüsszelben. Erről Annalena Baerbock külügyminisztert is tájékoztatta a kabinet ülésén. A zöld politikus korábban élesen bírálta a válságrendeletet.

Az EU-ban nézeteltérések vannak egy Spanyolország által javasolt menekültügyi válságrendelet kapcsán. A német kormány eddig elutasította azt. Eddig elsősorban a Zöldek pártja bírálta a rendeletet, amely kimondja, hogy a különösen nagy migrációs nyomás alatt álló államok kiterjeszthetik a migránsok fogvatartásszerű elhelyezését, és szigorúbb szabályokat alkalmazhatnak a fokozottan veszélyeztetett besorolású országokból érkezőkre is.

Annalena Baerbock német külügyminiszter óva intett az úgynevezett válságrendelet bevezetésétől az európai migrációs politika reformja során.

A rendezett eljárások helyett különösen a jelenlegi menekültügyi válságrendelet által a válsághelyzetben biztosított széles mérlegelési jogkör ismét a nem regisztrált menekültek nagyszámú továbbítását eredményezné Németországba. Ezt a német kormány nem vállalhatja.

– írta a zöld politikus az X-en (korábban Twitter).

Berlin különösen azzal indokolta brüsszeli ellenállását, hogy a rendelet lehetővé tenné az uniós államok számára, hogy különösen erős migránsáradat esetén elfogadhatatlan módon csökkentsék a menekültekre vonatkozó védelmi státuszt. A Zöldek pártban ezt az álláspontot meghatározónak tartották.

Az EU tagállamai már jó ideje tárgyalnak a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (KEMR) reformjáról. A rendelet egy részét képező válságrendelet a közelmúltban heves viták tárgyát képezte. A német kormány eddig nem kívánta támogatni a spanyol uniós tanácsi elnökség júliusi javaslatát. Az uniós államok ezért nem tudtak az Európai Parlamenttel való tárgyalásokban állást foglalni.

A holtponton való elakadás miatt az Európai Parlament a múlt héten bejelentette, hogy további intézkedésig blokkolja a tervezett menekültügyi reformról szóló tárgyalások más részeit. A késedelmek különösen a 2024 júniusában esedékes európai parlamenti választások miatt váltak robbanásveszélyessé.

Az addig a tagállamok kormányaival nem egyeztetett projektek ezt követően ismét kérdésessé válhatnak, és hosszú időre elmaradhatnak. A menekültügyi rendszer tervezett reformja esetében ez különösen nagy visszaesést jelentett volna. A projekt már évek óta készül.

A spanyol javaslatot az ellenzők túl enyhének tartják, és még több szabadságot szeretnének a migránsok tömeges beáramlása esetén. Ezek közé tartozik Lengyelország, Magyarország, Ausztria és a Cseh Köztársaság.

A német jóváhagyásra Christian Lindner német pénzügyminiszter is utalt a Bundestagban tartott kormánykérdések során.

Addig is bízom abban, hogy a szövetségi kormány európai szinten jóváhagyja a menekültügyi csomagot.

– mondta az FDP politikusa.

Hozzátette, hogy ez alapvető paradigmaváltást jelentene, többek között az európai külső határ védelmét, a menekültügyi eljárások egyszerűsítését és a menedékkérelem benyújtásának az Európai Unión kívülre való áthelyezését. A szövetségi kormány eleget tesz a felelősségének, mondta.

Miről van szó?

Az ARD egy júniusi cikkében elmagyarázza, miről van szó az EU menekültügyi reformjában.

“Legkésőbb a 2015/2016-os menekültválság óta egyértelművé vált, hogy a jelenlegi uniós menekültügyi szabályokat felül kell vizsgálni. Akkoriban az olyan országokat, mint Görögország, elárasztotta az olyan országokból, mint Szíria, érkező nagyszámú emberáradat, és százezrek tudtak regisztrálatlanul továbbutazni más uniós államokba. Ennek nem lett volna szabad megtörténnie, mert az úgynevezett dublini rendelet szerint a menedékkérőket ott kell regisztrálni, ahol először léptek be az Európai Unió területére. Rendszerint ez az ország felelős a menedékkérelem benyújtásáért is.

A reformjavaslatok középpontjában olyan intézkedések állnak, amelyeknek a védelemhez való joggal nem rendelkező személyek beáramlásának jelentős csökkenéséhez kell vezetniük. Az uniós bizottság eredeti tervezete szerint a tagállamoknak lehetőséget kellene kapniuk arra, hogy a kérelmezők menedékjog iránti kérelmének elfogadhatóságát a határ menti eljárásban már a külső határon vagy a tranzitzónákban – azaz biztonságos területeken vagy létesítményekben – néhány héten belül ellenőrizhessék.

E célból a kérelmezőket ezután a külső határokon, vagy azok közelében lévő megfelelő létesítményekbe lehetne szállítani. Az ellenőrzés többek között azt is érinti, hogy a kérelmezők biztonságos harmadik országból érkeznek-e. A hatóságok megtévesztését és a hamis dokumentumok esetleges benyújtását is vizsgálnák.

A határon lefolytatott eljárás eredményétől függően a kérelmezőket ezután vagy visszaküldenék, vagy esélyeiket kiértékelve beengednék az országba a rendes menekültügyi eljárás lefolytatása céljából.

Jelenleg hová érkezik a legtöbb migráns?

Olaszország különösen érintett. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint idén már több mint 50 000 migránst regisztráltak ott. A legtöbben Tunéziából, Egyiptomból és Bangladesből érkeztek, így gyakorlatilag semmi esélyük nem volt a legális tartózkodásra.

Mi történjen a jövőben azokkal a védelmet kérőkkel, akiknek van esélyük menedékjogot kapni?

A jelenlegi tervek szerint a szokásos eljáráson mennének keresztül, mint eddig, amit az EU külső határainál lévő tagállamokban intéznének. Ha azonban az országok nagyon nagy emberáradattal szembesülnek, akkor egy szolidaritási mechanizmuson keresztül segítséget kérhetnének más tagállamoktól. Ezután egy elosztási kulcson keresztül bizonyos számú menedékkérő érkezne más országokba. A részt venni nem kívánó országoknak minden egyes be nem fogadott személy után kompenzációt kellene fizetniük. A közelmúltban személyenként 20 000 euró körüli összegekről volt szó.

Miért olyan nehéz a megegyezés?

Ennek oka a migrációval kapcsolatos eltérő érdekek és hozzáállás az uniós tagállamokban. A migráció által jelenleg különösen érintett országok, mint például Olaszország, csak akkor akarnak nagyobb felelősséget vállalni a saját országukban zajló eljárásokért, ha cserébe több szolidaritást kapnak más országoktól. Az ő befolyásoló tényezőjük az a jelenlegi helyzet, amelyben sok migráns, miután megérkezik olyan országokból, mint Tunézia, egyszerűen továbbutazhat más országokba, például Ausztriába, Németországba vagy Franciaországba. Az olyan országok, mint Magyarország, ezzel szemben inkább teljesen lezárnák az EU külső határait, és nem vennének részt a menekültek újraelosztásában.

Mit akart eddig a német kormány?

A szövetségi kormány a jelenleg előterjesztett javaslatok többségével egyetért. Németország például azt szeretné elérni, hogy ne csak a kísérő nélküli kiskorúak, hanem a gyermekes családok is mentesüljenek a határátlépési eljárások alól, ha legalább az egyik gyermek kiskorú. Ez a berlini követelés azonban kevés támogatást élvez a tagállamok körében.

A javasolt biztonságos harmadik országra vonatkozó rendelet is vitatott Németországban. Eszerint például aki Ghánából érkezik, és Tunéziából csempészhajón érkezik Olaszországba, azt vissza lehetne küldeni Tunéziába, feltéve, hogy Tunézia hajlandó lenne erre, és biztonságos országnak minősülne. A szövetségi kormány kérésére a szövegben kikötötték, hogy a harmadik ország és a kérelmező között kapcsolatnak kell lennie, és a puszta átutazás nem elegendő. Ezzel azonban a legtöbb állam nem ért egyet.

A reform által kevesebb menedékkérő érkezne Németországba?

Ezt még nehéz megmondani. Németországnak valószínűleg a szolidaritási mechanizmuson keresztül kellene befogadnia a külső határállamokból érkező embereket. Ugyanakkor sokkal kevesebb ember érkezhetne illegálisan. Emellett Németország számára előnyös lenne a dublini szabályok szerinti átadás.

Mi a helyzet az Ukrajnából érkező háborús menekültekkel?

Az Ukrajnából érkezők egy különleges rendelet értelmében ideiglenes védelmet élveznek az EU-ban, anélkül, hogy menedékkérelmet kellene benyújtaniuk.” – írja a cikk.

Forrás1 Forrás2