Manapság is közismert, hogy a kisnyugdíjasok tudnak a legkevésbé a havi bevételükből kijönni. Akik még munkaképesek vagy van kedvük és energiájuk, azok mini-jobot vállalnak, hogy elég étel jusson az asztalra a hónap végén is.
Néhányan külföldön próbálnak szerencsét, mint pl. Bulgáriában, Magyarországon, Erdélyben, ahol egy kertes házban lakhatnak és már egy saját kis közösséget is kialakítottak. Ilyen történetekről, pozitív és negatív példákról rendszeresen olvashatunk, nézhetünk riportokat a TV-ben vagy az interneten.
Vannak, akik Pfandflaschet, vagyis visszaválthatós palackokat gyűjtenek szemetesekből, tehát kukáznak. Ez a látvány már senkinek sem lehet idegen, aki Németországban él, mindegy, hogy nyugaton, vagy keleten.
Akárhogyis, akiknek nincs családjuk, akik nem számíthatnak senkire, hogy kisegítse őket nehéz napjaikban, azoknak bizony néha a villanyt is kikapcsolják a lakásukban, ha a számla nincs befizetve.
Ez egyébként nyilván arra vezethető vissza, hogy a legtöbb ilyen ember nem rendelkezik saját lakással. Sokan 30 évig is ugyanabban a lakásban élnek és öregednek meg, melynek aztán akár az emelkedett bérleti díját a nyugdíjból nem, vagy csak nehézkesen tudják kifizetni. Új lakásra kilátás szinte nulla. A bérleti díj elviszi a nyugdíj nagy részét.
Ezzel a témával folyamatosan foglalkozik a német sajtó és a kormány is próbál hosszú távon megoldást találni.
A legjújabb Bertelsmann-tanulmány azt mutatja, hogy milyen hatásai lesznek a következő 20 évben a jelenlegi intézkedéseknek, amelyekkel a szegénységet ill. elszegényedést próbálják Németországban leküzdeni. Ilyen tervezetek pl.: kötelező biztosítás a vállalkozóknak, alapnyugdíj, a jövedelemből privát nyugdíjalapba való utalás.
Az elszegényedési rizikó növekedése várható 2030-ig
“Ezek a reformok lefékezhetik az időskori elszegényedést, de nem fordíthatják már vissza” – mondja Christoph Schill, a Bertelsmann Intézettől. Minden előrejelzés arra utal, hogy a következő két évtizedben az időskori elszegényedés tovább növekszik. Ez különösen a kevésbé képzett embereket érinti, illetve az egyedülállóakat, vagy azokat, akik hosszabb ideig munkanélküli segélyen éltek, valamint a bevándorlókat.
Az elmaradt nyugdíjreformok hozzájárulnak a jelenlegi és a jövőbeni elszegényedéshez is. Ez a tendencia a volt Kelet-Németország területén még erősebb lehet, mivel jelenleg is alacsonyabb szintet érnek el mindenben a nyugati régiókhoz képest. Ennek a legfőbb oka, hogy a rendszerváltás után két évtizedig nagyon rossz munkalehetőségek voltak ezeken a területeken, a régi gyárak bezártak, újakat nem nyitottak, sok ember elvándorolt, a jelenlegi helyzet is az, hogy a nagyobb városokban jó lehetőségek vannak, a többi rész kihalt.
Az egyetlen igazán biztató lehetőség ennek elkerülésére a tervezett alapnyugdíj bevezetése lenne. Ez egy elég drága kivitelezésnek számítana, és olyanok is támogatást élveznének, akiknek magasabb lenne a nyugdíjuk. Jó ötletnek tűnhet az is, hogy a havi jövedelemből levonnának kb. 100 Eurot, melyet egy privát nyugdíjalap kapna. De ez sem egy hibátlan gondolat, ezért ennek a kettőnek a kombinációjára lenne esetleg szükség – mondják a szakemberek.
A BILD újság is beszámolt a tanulmányról:
Németország a leggazdagabb országok közé tartozik a világon, és mégis növekszik a szegény-nyugdíjasok száma!
Minden ötödik nyugdíjas Németországban 20 év múlva elszegényedés-veszélyeztetett lesz. A kutatók nem túl lelkesek a jövőbeni állami intézkedések kapcsán.
Még ha pozitív föllendülés is várható, akkor is érezhetően növekedő lesz az időskori elszegényedés.
Kik számítanak veszélyeztetettnek? Egy tanulmány alapján azok, akiknek havonta a netto bevételük 905 Euro alatt van.
Az oldalon lehetőség van apróhirdetés feladására, blog írására, programok és látnivalók közzétételére! Regisztrálj és oszd meg velünk élményeidet, tapasztalataidat Németországban! Legyen ez az oldal a Németországi Magyarok közösségének oldala!
FORRÁS:
