Úrnapja – Fronleichnam ünnepnap június 3-án Németországban és Ausztriában

Németországban a Fronleichnam (úrnapja) csak egyes tartományokban számít munkaszüneti napnak, Ausztriában mindenhol. De nem mindenki ismeri a nap valódi jelentését.

Mikor van a Fronleichnam 2021-ben?

A Fronleichnam mindig pünkösd utáni második csütörtökre esik, tehát a május 21. és június 24. közötti időszakban. 2021-ben a dátum június 3, 2022-ben június 16-ra esik.

A következő ünnepnapok Németországban:

• Mariä Himmelfahrt, Nagyboldogasszony: 2021. augusztus 15. (vasárnap)  csak Saarlandban és Bajorország egyes részein
• Weltkindertag, Nemzetközi gyermeknap: csak Thüringenben 2021. szeptember 20.
• Tag der Deutschen Einheit, A német egység napja: 2021. október. 3. (vasárnap)
• Reformationstag, A reformáció napja:  2021. október  31. csak Brandenburg, Bremen, Hamburg, Mecklenburg-Vorpommern, Niedersachsen, Sachsen, Sachsen-Anhalt, Schleswig-Holstein,Thüringen tartományokban
• Allerheiligen, Mindenszentek 2021. november 1. (héftő) csak Baden-Württemberg, Bayern, Nordrhein-Westfalen,
  Rheinland-Pfalz, Saarland tartományokban
• Buß- und Bettag,  Vezeklés napja: 2021. november 17. csak Sachsen tartományban
• Weihnachtsfeiertag Krácsony: 2021. december 25. (szombat)
• Weihnachtsfeiertag Karácsony: 2021. december 26. (vasárnap)

A következő ünnepnapok Ausztriában:

• Mariä Himmelfahrt, Nagyboldogasszony: 2021. augusztus 15. (vasárnap)
• Nationalfeiertag, nemzeti ünnep 2021. október 26. (kedd)
• Allerheiligen, Mindenszentek 2021. november 1. (héftő)
• Mariä Empfängnis, Szeplőtlen fogantatás: 2021. december 8. (szerda)
• Christtag, Karácsony: 2021. december 25, 26 (szombat-vasárnap)

Melyik tartományban ünnepnap a Fronleichnam?

A Fronleichnam csak Baden-Württemberg, Bayern, Hessen, Nordrhein-Westfalen, Rheinland-Pfalz és Saarland tartományokban számít ünnepnapnak. Thüringen és  Sachsen tartományokban csak egyes katolikus régiókban számít annak. A többi tartományokban rendes munkanapok.

Mit jelent a Fronleichnam?

Az úrnapja katolikus főünnep az eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban (például Angliában és Walesben) a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá.

Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök volt és sok helyen ma is akkor ünneplik, a húsvét utáni 60. napon.

Ausztriában, Németország és Svájc bizonyos részeiben, Brazíliában, Dominikában, Horvátországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Portugáliában munkaszüneti nap.

Elsősorban katolikus ünnep, de az Anglikán Közösség tagegyházai közt is ismert.

Orbán pápa 1264. szeptember 8-án Transiturus bullájában hirdette ki, hogy ezentúl minden évben a pünkösd nyolcadát követő első csütörtökön tartsák meg az úrnapja ünnepét.

Honnan származik a “Fronleichnam” szó?

A szónak semmi köze a “boldoghoz” (Froh). A szó a középkori német nyelvből származik. Van benne „fron” és „lichnam”. Ez azt jelenti, hogy “Herr (úr)” és “test”. A Fronleichnam  valami olyasmit jelent, mint “Krisztus testének ünnepe”.

A felvonulások

A Fronleichnam felvonulásokat a ma is a katolikus régiókban tartják különböző bibliai jelenetekkel, játékokkal együtt. Az első felvonulás a mai Bajorországban 1286-ban történt Benediktbeuern-ben.

Tesztelt általános ismereteid Németországról

Forrás