Hét alapszabály a német családi pótlékkal kapcsolatban

7 alapszabály a német családi pótlékkal kapcsolatban – minden más állítás hamis!

Mi az igazság és kinek higgyünk a német családi pótlékkal (Kindergeld) kapcsolatban?

A kollégáknak? A Facebookon okoskodó hozzászólásoknak? Vagy, hogy mit mondott Józsi? Elhiggyük, ha egy magát szakembernek nevező próbál meg lebeszélni az igénylésről vagy épp rábeszélni minket az ügyintézésre?

Melyek a jogosultság feltételei, és mindig a Németországban dolgozó szülő a jogosult? (Nem!) Egyedül intézzük vagy bízzuk inkább szakemberre?

A német családi pótlék olyan, mint a foci meg a politika: mindenki ért hozzá, tuti jobban tudja, mégis sokan veszítenek sok ezer Eurót ill. akár több millió Forintot a rossz tanácsok vagy az elrontott ügyintézés miatt, és sajnos sokan fel is adják az ügyüket.

Az interneten rengeteg információ és tudás kering, de arról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy nagyon sok köztük a hamis információ, a tévhit és a félrevezető tanács is.

A 7 alapszabály

Alapszabály 1: A német családi pótlék jogosultság kérdését a német törvények és EU-rendeletek szabályozzák. Ezért bárkitől és bárhol bármit is olvasunk vagy hallunk, mindig rá kell kérdezni, melyik törvény szerint állítja, amit állít. Aki nem tudja a törvényt idézni, csak arra hivatkozik, hogy hallotta, meg ő biztosan tudja, és xy mondta, és szerinte nem jár, akkor mindenképpen legyünk óvatosak! Ez – sajnos – még a szakemberekre is igaz, mert nem mindenki szakértő és főleg, nem mindenki megbízható, aki annak mondja magát!

Alapszabály 2: A német családi pótlék biztosan jár, ha egy magyar (vagy határon túli magyarok esetében román, szlovák) állampolgárságú (kiskorú, vagy nagykorú, de még iskolai képzésben lévő és még nem 25 éves) gyermek egyik szülője Németországban dolgozik több mint fél éve. (Ukrán-magyar ill. szerb-magyar kettős állampolgárok esetében ez sajnos nem mindig igaz). A kérdés már csak az, hogy ki a jogosult, vagyis, hogy ki tudja megigényelni. Mert nem mindig a Németországban dolgozó szülő a jogosult! (Lásd alább)

Alapszabály 3: A német családi pótlék mindenképp jár, ha legalább az egyik szülő kint él, ill. dolgozik:

teljesen mindegy, hogy a kint élő szülő német cégnél dolgozik, vagy vállalkozóként vagy kiküldetésben
mindegy, hogy a szülők családi állapota milyen (tehát pl. elváltaknak és tartósan külön élő szülők esetében is jár a Kindergeld)
mindegy, hogy a gyermek Németországban él vagy Magyarországon
mindegy, hogy kapnak-e Magyarországon magyar családi pótlékot vagy sem, az jár-e vagy sem
mindegy, hogy a kint élő szülőnek van-e német bejelentett lakcíme vagy nincs

Alapszabály 4: A német családi pótlékra a következő sorrend szerint kell eldönteni a jogosult személyét:

A Németországban élő szülő kiküldetésben dolgozik,
a szülő német cégnél vagy vállalkozóként dolgozik Németországban ÉS a gyermekét saját háztartásában neveli (értsd vele közös a lakcíme), akkor ő a jogosult.
Ha nem közös a lakcím (ez a kiküldetés esetében nem érdekes), akkor a gyermeket nevelő szülő (vagy nagyszülő) a jogosult.

Alapszabály 5: A német családi pótlékot mindenképpen Németországban kell megigényelni az illetékes Familienkasse nevű családügyi hivatalnál, csak a Magyar Államkincstárnál (Kormányhivatalnál) benyújtott igénylés NEM elegendő. Ehhez be kell nyújtani az igénylőlapot és mellékleteit, valamint a jogosultság leigazolásához szükséges dokumentumokat.

Alapszabály 6: A német családi pótlékot bár meg lehet igényelni visszamenőleg akár 4 évre, de már csak az igénylés beérkezésének hónapját megelőző legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg fizetik ki. Ha tehát áprilisban érkezik be az igénylés (ez nem a komplett és hibátlan kérvénycsomagot jelenti), akkor előző októbertől jár majd a német családi pótlék, teljesen mindegy, mennyi ideig húzódik el az ügyintézés, ill. mikor hoz határozatot a Familienkasse. Vannak kivételes esetek, ahol lehet 6 hónapnál több időre is igényelni visszamenőleg.

Alapszabály 7: Nem mi döntjük el, hogy különbözetet kérünk-e vagy teljes német családi pótlékot, mert ez a törvények alapján dől el. Ha a gyermek után Magyarországon jogszerűen(!) jár a magyar családi pótlék, akkor a Familienkasse a különbözetet fizeti ki. Ha Magyarországon nem jár, akkor a teljes németet kell kifizessék.

Fontos tudnivalók

Az igénylést hamarabb is be lehet nyújtani, akkor is, ha a minimum 6 hónapnyi munkaviszony még nincs meg.
Az ügyintézés normális esetben 4-6 hónapig tart az első kifizetésig, ritkán lehet gyorsabb is, de ez attól függ, hogy minden nyomtatványt és igazolást hibátlanul és hiánytalanul beküldtünk-e.
A Familienkasse alaposabban vizsgálja azokat, akik vállalkozóként dolgoznak kint, vagy sok munkahelyük volt, akiknek a gyermekei nem Németországban élnek, akiknek nincs német lakcíme, és ha a szülők elváltak vagy nem élnek együtt.
Ha adatok és / vagy igazolások hiányoznak az igénylésből, vagy ha a Familienkasse számára nem minden egyértelmű, akkor hiánypótlást kér, akár többször is.
A hiánypótlásnál kapott határidőt nagyon fontos betartani, vagyis addig hiánytalanul be kell küldeni minden kért adatot és papírt, vagy a határidőig határidő módosítást kell küldeni annak megindoklásával.
Elutasítás esetén van lehetőség fellebbezni, ha az elutasítás nem jogos, de fontos, hogy az elutasítás beérkezésétől legfeljebb 1 hónap áll erre rendelkezésre.
A Familienkasse az ügyintézés végén határozatot kell küldjön, amelyet fontos leellenőrizni, hogy minden pénz valóban kifizetésre is kerüljön, ami jár. Ellenkező esetben panaszt lehet tenni.
Minden változást be kell jelenteni a Familienkassénak, ami a német családi pótlék jogosultságot vagy összeget befolyásolhatja,
Elrontott ügyeket sok esetben helyre lehet még hozni, ha időben cselekszünk.