A németországi iskolarendszer más, mint Magyarországon. De Németországon belül is vannak tartományonként némi különbségek. A felnőttképzésben számtalan lehetőség van, még a külföldieknek is. Egy rövid áttekintés az iskolarendszerről és a lehetőségekről.
Iskolarendszer Németországban
Németországban az oktatás állami felügyelet alatt áll, minden tartomány saját oktatási minisztériummal rendelkezik. Így az oktatásügy szinte teljes egészében a tartományok saját hatáskörébe tartozik és jelentős különbségek lehetnek. Például a tanterv, a követelményrendszer kidolgozása, de még a tanárok fizetése is saját hatáskörbe tartozik.
Az egyik tartomány tanára nem feltétlenül dolgozhat egy másikban, sok esetben különbözeti vizsgát kell tennie. Természetesen a tanév, így az iskolaszünetek is ebbe a hatáskörbe tartoznak. Ezért van az, hogy az ország különböző pontjain máskor van iskolaszünet.
Van ahol már augusztus elején elkezdődik a tanév, de olyan is van, ahol akkor ér véget, és csak szeptember közepén kezdődik az új tanév. Így nem egyszerre indul el az egész ország nyaralni.
Tartománytól függetlenül a gyermekek egész Németországban a 6. életévük betöltésével tankötelessé válnak. Ez azt jelenti, hogy amikor eléri a gyerek a 6. életévet, abban az évben már mehet iskolába, de csak akkor iskolaköteles, ha adott hónap végéig betölti ezt a kort, akkor pedig kötelező megkezdeni az iskolát. Ez a dátum tartománytól függően lehet június-szeptember vége. Iskolaköteles gyermeket visszatartani csak nagyon indokolt esetben lehet. És ezt nem is a szülők, hanem óvodapedagógusok és egy bizottság dönti el. Ha tényleg úgy ítélik meg, hogy az iskolás korú még éretlen az iskolára, sok helyen van lehetőség 1 évig felzárkóztató iskolába (Förderschule) menni. Ilyenkor sokkal lassabban, játékosan tanulnak a diákok, mint az igazi első osztályban, így a tényleges első osztály sokkal egyszerűbb lesz számukra.
Ez a külföldi, a nyelvet még nem jól beszélő gyermekeknek nagy segítség. Ebben az iskolában lehetőség van bizonyos esetekben tovább is maradni, ahogy az a tanulónak a legjobb megoldás.
A tankötelesség a legtöbb tartományban 16 éves korig tart
Iskola előtti nevelés
Az iskola előtti időszak nem része az oktatási rendszernek. 2-3 éves kortól óvoda, előtte pedig bölcsőde áll a dolgozó szülők rendelkezésére. Mindkét intézménybe térítés ellenében (szinte mindenhol) járhatnak a gyermekek. Az óvoda nem kötelező, azonban az utolsó év remek felkészítést adhat az iskolába készülőknek.
Alapok
A gyerekek 4 évig általános iskolába (Grundschule) járnak. A 4. osztályban eldől, hogyan folytatják továbbtanulásukat.
A középiskolák rendszere (Weiterführende Schulen)
- Hauptschule
- Realschule
- Gymnasium
- Gesamtschule
- A Hauptschule a 9. évfolyam után véget ér egy Hauptschulabschluss-sal.
- A Realschule a 10. évfolyam után ér véget Realschulabschluss-sal.
Ezt követően a fiatalok megkezdhetik a szakképzést (Berufsausbildung), vagy folytathatják a tanulást. A gimnázium a 12. vagy a 13. osztály után érettségivel zárul (Abitur), amellyel tovább lehet tanulni.
A német iskolarendszer 5 fokozatú:
- Általános Iskola (Gundschule)
- Weiterführende osztályok 10. osztályig (középiskolák)
- Gimnázium felső osztályok 11-13. osztályig és a középfokú végzettséget adó iskolák
- Felsőfokú képzés
- Felnőttképzés, továbbképzések
Általános iskola (Grundschule)
Az iskola ingyenes. A tankönyveket, munkafüzeteket is az iskola bocsátja a diákok rendelkezésére. Az általános iskola 4 éves.
Évente kétszer értékelik a tanulókat a tanárok. Eleinte szöveges értékelést kapnak, majd érdemjegyeket.
A jegyek 1-6 közötti skálán mozognak, ahol az 1 a legjobb.
Ha a diák nem éri el a minimális követelményszintet, osztályt ismétel. Negyedik osztályban félévkor összeülnek a szülők és tanárok, megbeszélik, melyik továbbtanulási forma lenne a legideálisabb a gyermeknek. Az iskola ad egy javaslatot, amit nem kötelező, de általában érdemes elfogadni.
Középiskolai osztályok (Weiterführende Schulen)
Az általános iskola után jön a “középiskola”, amelyet 2 részre lehet bontani, az alsó és a felső tagozat. Csak az alsó tagozat kötelező. Tartománytól függően 3-4 lehetséges iskola közül választhatnak a tanulók. Az elnevezések eltérőek lehetnek.
1. Hauptschule
Ez egy alapvető általános oktatási intézmény, az általános iskola folytatása, 5-9. osztályig tart, a 9. osztály végén az un. „Hauptschulabschluss“ vizsgával zárul.
A 10. osztályban lehetőség van további képesítést szerezni. Bizonyos tartományokban (pl.Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Vorpommern) a Haupt- és a Realschule helyett, a két iskola keverékét, a Regionalschule-t választhatják a tanulók a gimnázium mellett.
Más helyeken (pl. Sachsen, Brandenburg) az Oberschule, Bayernben és Hessenben pedig a Mittelschule, vagy Mittelstufenschule elnevezésekkel találkozhatunk.
2. Realschule
Az általános iskola folytatása és a középiskola egyben. 5-10. osztályig tanulnak itt a gyerekek. A 10. év végén van lehetőség a „Realabschluss“ vizsga letételére. A Realschule a Hauptschule és a gimnázium között helyezkedik el.
3. Gimnázium
A gimnáziumba az általános iskola legjobb tanulói kerülnek.
5. osztálytól tart 12-13. osztályig, iskolától, óraszámtól függően. A 10. osztály után a tankötelezettség megszűnik.
A gimnáziumba járó diákok a középiskola felső tagozatán, az utolsó évben (12. vagy 13. évfolyam) érettségi vizsgát tesznek. Az érettségi vizsga után lehet továbbtanulni felsőfokú oktatási intézményben.
4. Gesamtschule
Van még egy lehetőség, ami nem minden tartományban létezik: a Gesamtschule. Ez összesíti az összes iskolát egyben. Itt tanulhatnak tovább a diákok az általános iskola után, minden gyermek a saját szintjének megfelelően. Ez általában a Hauptschule és a Realschule között helyezkedik el. Lehetőség van arra, hogy a tanulók a tantárgyakat a saját szintjüknek megfelelően tanulhatják. Pl. ha matekból kimagasló, akkor abból egy magasabb szinten, akár gimnáziumi szinten is, de ha a német nehezen megy neki, azt csak egy alapszinten tanulhatja.
Sonderschule
A Sonderschule (segédiskola) elnevezést pár éve kivonták a forgalomból, mert negatív csengése volt. Helyette most a Förderschule elnevezést kapta, régen Hilfsschule volt. Van olyan tartomány azonban, ahol még a régi elnevezése van meg.
Olyan gyermekek és serdülőkért van, akik oktatási, fejlődési és tanulási lehetőségeik szerint többé-kevésbé fogyatékkal élők (pl. tanulási vagy mentális / kognitív fogyatékosság, érzékszervi és / vagy testi fogyatékosság), ritkábban hosszú távú betegség vagy baleset miatt. Itt a stresszmentes környezettel együtt sikeresebb fejlődést kínál a diákoknak, mint egy szokásos iskolában.
A felső tagozat
A felső tagozat (Sekundärstufe II), a 11-13. évfolyam, már nem kötelező.
Aki gimnáziumba jár, annak az utolsó évek tartoznak ide. A gimnáziumi évek hasonlóan, mint Magyarországon, érettségi vizsgával zárulnak. Ami viszont eltér, hogy másik iskolában nem lehet érettségi vizsgát szerezni. Ha valaki Realschule-ba jár, és nagyon jól tanul, van lehetősége a Realschulabschluss (10. évfolyam) letétele után egy gimnáziumban folytatni a 11-13. évfolyamot, és így a végén érettségi vizsgát tenni.
A Berufsgymnasium, vagyis szakgimnáziumok lehetőséget adnak szakérettségi letételére is. Az érettségi vizsga megszerzése után van lehetőség felsőfokon (egyetemen, főiskolán) továbbtanulni.
Aki nem érettségizik le, az különböző szakmunkás bizonyítvány megszerzésére (Berufsausbildung) tehet szert.
Szakiskola (Ausbildung)
A szakmai továbbképzések (Ausbildung) lehetősége határtalan és elismertebbek, mint Magyarországon. Pl. egy 2-3 éves Kaufmännische képzéssel már egy irodában jó helyet és fizetést lehet szerezni és idővel akár vezető beosztásba is lehet kerülni.
Ennek is többféle ágazata van. (pl. spedició, kis-és nagykereskedelem, turisztikai, ipari). A Kaufmännische képzéshez a személyes követelmények közé tartozik a szilárd nyelvtudás, a jó modor, az ápolt megjelenés és a számok megfelelő kezelésének képessége, mivel itt könyvelést is tanulnak. A német egészségügyi miniszternek például Bankkaufmann végzettsége van.
Egy lista a szakképesítésekről, továbbképzésekről különböző formában az ausbildung.de oldalán olvasható.
Ezt el lehet végezni felnőttkorban is (akár 50 évesen), a munkaügyi hivatal állja a költségeket és fizeti a munkanélküli segélyt is közben ha valaki munkanélkülivé válik és nem jók az esélyei. De csak a munkaerőpiacon keresett képesítésekhez járul hozzá anyagilag a hivatal.
Ez egy kitűnő lehetőség egy erős középfokú német nyelvtudással rendelkező külföldinek a németországi tanulásra, fejlődésre, de azoknak is remek lehetőséget biztosít, akik nem tudták fiatalon eldönteni, mit szeretnének tanulni, vagy egy számukra nem megfelelő szakmát választottak és változtatni szeretnének (Umschulung).
Sok nagyvállalat indít saját továbbképzéseket (Betriebsinterne Ausbildung), ahol a fiatalokat a saját igényük szerint tanítják be a megfelelő feladatra. Általában ezek a képzések 3 évig tartanak. Tanulnak elméletet, de dolgoznak is.(Duales System) Pl. heti 1-2 nap iskola, a többi munka. A vállalatok erre az időszakra gyakornoki munkabért fizetnek.(Praktikum)
Egyetemek
Az egyetemek (Universität) különlegessége, hogy Németországban ingyenesek, kivéve a privát iskolákat. A főiskolák (Hochschule, Fachhochschule) tartoznak ide még, ahol érettségivel rendelkező diákok tanulhatnak tovább. Németországban létezik a Duales Studium nevű képzés, ahol a diákok egyszerre szerzik meg a diplomájukat és a munkában is a gyakorlatot.
Felnőttképzések
Ide tartoznak a továbbképzések (Weiterbildung) és egyéb iskolák (Berufkollegs). Aki Németországban tanulni szeretne, rengeteg lehetőség közül választhat.
Sok privát iskola létezik a felnőttek számára (pl. DAA, IBB), amik ma már virtuálisan, digitálisan is oktatnak (E-Learning).
Ez azt jelenti, hogy egy teremben 5-6 ember teljesen különböző továbbképzéseken, szakképzésen vesz részt virtuálisan, fejhallgatóval a fejükön egy virtuális osztályban a tanárt hallgatva és a képernyőt nézve.
Ezeket van aki maga fizeti, saját pénzből, hiszen a munkakeresésnél nagy haszna van, ha valaki itt elvégez egy iskolát vagy pár hónapos továbbképzést. A költségek nagyon változóak, egy 2 éves szakképesítés kb. 15.000 Euro (részletfizetés mindig lehetséges), egy tanfolyam lehet havi 200-300 Euro és pár hónapos.
Van akinek a munkaügyi hivatal állja. Ezt egy középfokú német nyelvtudással már meg lehet kapni, ha valakinek megítéli a munkaügyi hivatal (Arbeitsamt) vagy a Jobcenter. A megítéléshez több órás tesztet kell elvégezni és egy pszichológiai értékelésen esik át a jelölt.
Németországban a legfőbb szempont, hogy valaki jól képzett legyen, ezért az iskolákat, tanfolyamokat nagyon erőltetik annál, aki már tud egy bizonyos szinten németül és pl. munkanélküli lett. Németországban köztudott, hogy nem elég egyszer egy iskolát elvégezni, de folyamatos továbbképzéseken kell részt venni ahhoz, hogy az ember a munkaerőpiacon versenyképes maradjon.
Említésre méltó még a Volkshochschule, vagyis népfőiskola, amely minden nagyobb városban megtalálható, és különböző tanfolyamokat indít különböző érdeklődési körök szerint. Nyelvtanfolyamok, torna- és táncórák, varró-, rajz-, festő tanfolyamok. Sajnos néha nehéz bejutni és nem is olcsók, a színvonal pedig az utóbbi időben csökkent, de mégis jó, hogy van ilyen lehetőség is. A munkahelyeken azonban nem sok hasznát vesszük.
A német iskolarendszer a világon az egyik legkiemelkedőbb. De Németországban sok kritika is éri. Egyrészt, mert a gyerekeknek túl korán kell döntést hozniuk, hogy merre tanuljanak tovább.
Valóban kevés 10 éves gyermek érzi át ennek a felelősségét ebben a korban. Ha egy iskolás nem indítja jól az első éveket, esetleg még kicsit éretlen, vagy külföldről érkezett gyermekről van szó és nem beszéli jól a német nyelvet, becsúszhat egy 3-as, vagy több 2-es, és már nem fogják javasolni a gimnáziumba.
Így már ilyen korán elesik az érettségi lehetőségétől. Igaz, hogy Németországban nem szükséges érettségi ahhoz, hogy karriert építsen valaki. Ez magyarként furcsa lehet, hiszen nálunk ez a minimális elvárás.
Németországban felnőttként is megvan a lehetőség ezt elvégezni és továbbtanulni, ha valaki szeretné.
Másrészről, mivel nincs egységes szabályozás az országon belül, ezért a különböző tartományokban egész más az oktatás színvonala. Nincs országosan egységes érettségi vizsga, minden tartományban más szintű vizsgát tesznek a diákok. Ezért a német politikusok egyik kedvenc vitatémája az oktatás.
Valóban nem reális elvárás egy 10 éves gyerektől, hogy kitalálja, merre szeretne majd továbbtanulni, milyen irányban szeretne később a munkaerőpiacon elhelyezkedni. Ami viszont jó, hogy bármely életkorban lehet úgy dönteni, hogy egy másik szakmában képzi magát tovább az ember.
Man lernt nie aus. Vagyis jó pap holtig tanul.
