Hasznos tudnivalók a németországi óvodákról és bölcsődékről

Mit kell tudni a németországi óvodai és bölcsődei ellátásról? Néhány fontos tudnivaló a tájokozódáshoz.

A gyermekeik nevelése a szülők feladata. Ezt még az Alaptörvény is kimondja Németországban. A társadalmunkban végbement változások miatt azonban a gyermekek számára az óvodába járás igen elterjedt lett. Így a szülők, nagyszülők és más rokonok mellett képzett szakemberek is átveszik a kicsik gondozását és nevelését. Nem kötelező azonban gyermekét óvodába vagy bölcsődébe vinni.

Jogosultság egy éves kortól

Németországban a szülőknek 1996 óta van törvényes joguk óvodai férőhelyre, amint gyermekük három éves lesz. 2013 óta ezt a jogosultságot kiterjesztették az 1 és 3 év közötti gyermekekre is. A sajtó rendszeresen beszámol arról, hogy túl kevés a rendelkezésre álló gyermekgondozási hely. Ezzel szemben azonban vannak olyan szülők is, akik inkább később vagy egyáltalán nem adnák óvodába gyermeküket.

Nincs kötelezettség

Valójában kizárólag a szülők döntése, hogy gyermekük óvodába járjon-e vagy sem. Németországban nincs kötelező óvoda. Jogi szempontból semmi sem indokolja, hogy a gyermek négyéves koráig vagy még később is óvodába járjon. Az iskola más kérdés. A tankötelezettség tartománytól függően 5 és 7 éves kor között kezdődik.

Időről időre Németországban viták folynak a kötelezettségről, jelenleg a megnövekedett bevándorló gyerekek miatt van erről szó. A statisztikák szerint a szülők többségének egyébként is igénybe kellene vennie a gyermekgondozási lehetőségeket a gyermekei számára. És az olykor hosszú várólisták is magukért beszélnek.

Ausztria másképp csinálja

A szomszédos Ausztriában némileg más a jogi helyzet. Ott az óvoda 5 éves kortól kötelező a gyermekek számára. Ha a szülők megszegik ezt a kötelezettséget, közigazgatási eljárásra és pénzbírságra számíthatnak. Azonban mentesség is kérhető.

Alternatíva: gyermekgondozó, Tagesmutter

A bölcsőde vagy óvoda mellett gyermekét gyermekgondozó, vagyis Tagesmutter gondozására is bízhatja. Általában kevesebb gyermekkel foglalkoznak, mint a bölcsődék, és ideális esetben olyanok, mintha egy másik családtagja lenne a gyermekének.

Mi a különbség Kita és a Kindergarten között?

A bölcsődében (Kita) vagy óvodában (Kindergarten) a gyermekeket pedagógiailag képzett szakemberek, például nevelők, gyermekgondozók, szociális és gyógypedagógusok gondozzák, támogatják és ápolják. A hely, ahol ez történik, régiótól függően különböző nevet kaphat; a Kita kifejezés gyakran az ellátás különböző formáinak gyűjtőfogalmaként funkcionál.

Óvoda (Kindergarten) – Itt a 3 és 7 év közötti gyermekeket gondozzák és készítik fel az iskolára. A gyerekek délelőtt főként az óvodában vannak, néhányan délutánig maradnak, és ott ebédelhetnek. Azoknak a szülőknek, akik csak délelőtt dolgoznak, vagy délutánonként szeretnék maguknál tudni a gyermeküket, a félnapos megoldás a praktikus.

Bölcsőde (Kita) – A bölcsőde (Kindertagesstätte) egésznapos ellátást kínál. Ez kora reggeltől késő délutánig áll rendelkezésre. Az ottani gyerekek két és fél és hét évesek. Tartománytól vagy régiótól függően a bölcsőde (Kindertagesstätte) magában foglalhat bölcsődét (Krippe) 0-2 éves gyermekek számára és/vagy iskola utáni napközit (ebéd- és házi feladat felügyelet az 1-6. osztályos tanulók számára).

Az egésznapos bölcsődei ellátás olyan szülők számára jelent lehetőséget, ahol mindkét szülő dolgozik. Az egész napos gyermekfelügyelet a dolgozó egyedülálló szülők számára is értékes támogatást jelent. Azoknak a szülőknek azonban, akik ebéd előtt vagy közvetlenül ebéd után szeretnék felvenni gyermeküket, nemcsak az óvodák, hanem számos bölcsőde is kínál félnapos ellátást.

A gyermekgondozási formák száma területenként nagymértékben változik. Németország nyugati részén sok a félnapos vagy részidős ellátást nyújtó óvoda, míg Kelet-Németországban a napközi otthonok száma dominál.

Beiratkozás egy önkormányzati bölcsődébe

Időzítés: A bölcsődébe való jelentkezést közvetlenül a baba születése után érdemes elkezdeni. A legtöbb bölcsődében a regisztrációs időszak legalább 2-6 hónappal a kívánt kezdési időpont előtt véget ér. A regisztrációt követően a gyermek felkerül a várólistára az illetékes településén működő bölcsődékbe.

A bejegyzés helye: Ha gyermekét egy önkormányzati intézménybe szeretné beíratni, a legjobb, ha közvetlenül az illetékes ifjúságvédelmi hivatalhoz fordul. A bölcsődék listája mellett megkapja a gyermek bölcsődébe való beiratkozásához szükséges összes jelentkezési lapot is. Ha több bölcsőde iránt érdeklődik, akkor is csak egy jelentkezési lapot kell kitöltenie, mivel a helyek elosztása központilag történik.

Regisztrációs eljárás: Először a regisztrációs űrlapot kell benyújtani az Ifjúságvédelmi Hivatalhoz. Ez magában foglalja:

• a munka- és utazási idejét,
• a gondozás kívánt időtartamát
• és a gyermek számára kívánt bölcsődét.

Ezenkívül meg kell jelölni más bölcsődéket is, ha a kiválasztott bölcsődében nem lenne szabad hely. Ezt követően az illetékes önkormányzat ellenőrzi a jelentkezést, és kijelöli a helyet. Könnyen lehet, hogy ez nem a kívánt hely. Az önkormányzat a lakóhelytől legfeljebb fél órányira lévő bármelyik Kita-ban biztosíthat helyet a gyermeknek.

Megjegyzés: Az önkormányzati vagy városi intézményekben csak olyan gyermekek számára biztosítanak helyet, akik az adott településen be vannak jegyezve.

Mennyibe kerül? Az óvodai költségekre nincsenek szabályok

Németországban számos különböző szabályozás létezik a gyermekgondozásra vonatkozóan. A bölcsődei férőhelyhez való jog bevezetése óta az új beiratkozások száma gyorsan növekszik, így a férőhelyek iránt sok helyen nagy a kereslet. A gyermekgondozás azonban korántsem ingyenes.

A Kita-díjak nem egységes szabályozás alá esnek. Minden önkormányzat maga dönti el, hogy kivet-e díjakat, és hogy azok milyen magasak legyenek. A német kormánynak és a tartományoknak nincs beleszólása a kérdésbe, ami számos egyedi szabályozást eredményez.

Az önkormányzati óvoda általában olcsóbb, mint a magánóvoda. Az egyházak által működtetett óvodák általában az árkategória közepén helyezkednek el.

Ezért a költségek összehasonlításakor ügyeljen arra, hogy csak olyan gyermekgondozási intézményeket hasonlítson össze, amelyek ugyanabban a városban találhatók. Ön nem jogosult arra, hogy gyermekét egy szomszédos város óvodájába helyezzék el.

Az óvodai költség a jövedelemtől függ

Bár a gyermekgondozás költségei nagymértékben eltérnek, mégis van néhány közös jellemző, amelyet sok város irányadónak használ. A következő tényezők befolyásolják a fizetendő díjat:

• A szülő jövedelme
• a nappali ellátás ideje (félnapos, egész napos)
• több gyermek

Sok város és önkormányzat esetében ezek azok a tételek, amelyek alapján kiszámítják az egyéni költségmegosztását. Alacsony jövedelműek esetében az is lehetséges, hogy az Ifjúsági Hivatal teljes egészében átvállalja a költségeket. Ezt azonban tisztáznia kell a felelős helyi ifjúságvédelmi hivatallal.

A helyi hatóságok a napközbeni ellátás díjának kiszámításakor általában átalányjövedelem-határértékeket alkalmaznak. A család teljes jövedelmét általában a következő tartományokba szokták osztani:

• 2 000 Euró alatt
• 2 000 és 4 000 Euró között
• több mint 4 000 Euró

Ha havi 4 000-nél többet keres, akkor általában a maximális összeget kell fizetnie. Vannak azonban olyan városok, amelyek nem tesznek különbséget a jövedelmek között. Más területeken a gondozási idő a döntő tényező.

Ha két órával tovább marad a gyermek, szélsőséges esetben ez azt eredményezheti, hogy a költségek ötszörösét kell fizetnie. Egyes esetekben azonban a különbség csekély. Ezért mindig érdemes ezt időben tisztázni.

Ha több gyermeke is óvodába jár, a legtöbb helyen külön kell fizetnie. Egyes területeken viszont ingyenes ellátást biztosítanak a második gyermek számára.

Helytől függően van ahol nem kell óvodai díjat fizetni. Ez a helyzet például Düsseldorfban és Koblenzben. Más városokban azonban az átlagos költségnél jóval többet kell fizetni.

Különösen drága a magas keresetűek számára például Oberhausen, ahol a 2 év alatti gyermek után havi 497 Eurót kell fizetni.

Ha azonban a jövedelme nem éri el az évi 15 000 Eurót, akkor teljesen mentesül a díjak alól.
A Német Gazdaságkutató Intézet megállapította, hogy a napközbeni ellátás költségei az elmúlt években meredeken emelkedtek. 2015-ben például havonta átlagosan körülbelül 171 Euró volt fizetendő, míg tíz évvel korábban a járulékok még 100 Euró alatt maradtak.

Kiegészítő költségek

A sima költség mellett nem szabad megfeledkezni a Kita ellátási (Kita-Verpflegungskosten) költségeiről sem. Ezek főként attól függnek, hogy délben étkezik-e, vagy csak reggelizni szeretne.
A szülői hozzájárulás, amelyet Ön havonta fizet a Kita-nak, nem fedezi ezeket a költségeket. A különleges rendezvények vagy egy különleges alkalomra szervezett közös reggeli kapcsán felmerülő költségeket azonban általában fedezik.

Ezen a ponton azonban még mindig nagy különbségek vannak az egyes települések között. Egy teljes ebéd általában 1,20 és 1,80 Euró között van. Az étkezési költségeket is részben támogatják.

Elvileg a szülőnek, azt az összeget kellene költenie, amit akkor is költenie kellene, ha maga főzne a gyermekére.

Az óvoda költségei növelik a gyermektartási díj összegét

Ha a gyermek az apjától vagy anyjától külön él, jogosult a gyermektartási díjra. A puszta gyermektartási díj azonban nem tartalmazza a gyermeke gondozásának költségeit.

Mivel a cél az, hogy a szülő dolgozzon, és hogy gyermekéről ez idő alatt a lehető legjobb módon gondoskodjanak, a gyermektartási díjat megemelik. Ezt a kiegészítő összeget gyermekgondozásra fordíthatja. Nem számít, hogy a gyermekét egy vállalati óvodába vagy egy önkormányzati bölcsődébe adja-e be. Szabadon bízhatja gyermeke gondozását szakképzett gyermekfelügyelőre (Tagesmutter) is.

A kiegészítő gyermektartási díj-igényt arányosan a jövedelem alapján számítják ki. Például, ha havonta 200 Eurót fizet a napközbeni ellátásért, és havonta 1 000 Eurót keres, míg a volt élettársa 2 000 Eurót keres, akkor a 200 Euró 2/3-ára, azaz 133,33 Euróra van további igénye. A fennmaradó 66,67 Eurót magának kell kifizetnie.

Tanács: Az óvodai költségek 2/3-át levonhatja az adójából. Évente max. 4 000 Eurót. A kiegészítő költségek (Verpflegungskosten) azonban nem számítanak levonható gyermekgondozási költségnek.

Forrás1 Forrás2 Forrás3