Tudnivalók a németországi munkaszerződésekről – 2025-ben változott a törvény

Munkaszerződsé Németországban, tudnivalók

2025-től a munkaszerződés digitális formában is lehetséges, de nem minden szakmában. Azok a szakmák, amelyekben gyakrabban előfordulhatnak a feketén dolgoztatottak, ott kötelező továbbra is az írásos papír alapú munkaszerződés. Ennek apropójából állítottunk össze egy általános összefoglalót a Németországban érvényes szabályokról, ami a munkaszerződést és a munkakörülményekről való tájékoztatási kötelezettséget jelenti.




A legfontosabb tények röviden

Formája: A törvény nem írja elő, hogy a munkaszerződést hogyan kell megkötni – lehet írásbeli, szóbeli vagy akár digitális. Bizonyítási okokból az írásbeli forma széles körben elterjedt.

Írásbeli forma: Vannak kivételek, amelyekben a munkaszerződést vagy legalábbis bizonyos kikötéseket írásban kell megkötni. Például, ha ezt a vonatkozó kollektív szerződés előírja, vagy szakképzési szerződések esetében.

Tartalom: A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatás főbb feltételeit, például a munkaviszony időtartamát, a munkaidőt, a bért és a szabadságot.

Egy munkaszerződés gyorsan megkötésre kerül. A legtöbb esetben mindkét fél örül, hogy talált munkát vagy megfelelő jelentkezőt. Ennek ellenére sok esetben később munkajogi viták merülnek fel. Ilyen esetekben a munkaszerződés tartalma döntő jelentőségű. Ennek a tartalomnak a bíróság számára is ellenőrizhetőnek kell lennie. Hibák esetén a munkavállalók rossz helyzetbe kerülhetnek. A munkaszerződés formájával kapcsolatban is többször előfordulnak hibák.

Milyen formájú kell legyen egy munkaszerződés?

A munkaszerződés nem kötődik meghatározott formához. Például megköthető írásban vagy szóban. Eddig az írásbeli forma (papír, kézzel írt aláírással) volt széles körben elterjedt. Ez biztosítja, hogy vita esetén a munkaszerződés tartalma kétséget kizáróan bizonyítható legyen.

A foglalkoztatási dokumentációról szóló törvény azonban arra kötelezi a munkáltatókat, hogy bizonyos határidőkön belül igazolást adjanak új munkavállalóiknak a munkafeltételeikről és a munkaviszonyuk részleteiről. Ezt 2025. január 1-jétől irásos formában is megtehetik, és a foglalkoztatási feltételekről szóló igazolást elektronikus úton, például e-mailben vagy szkennelt dokumentumként is megküldhetik. A hitelesített elektronikus aláírás nem szükséges.




A szövegnek a bizonyítékkal együtt

  • a munkavállaló számára hozzáférhetőnek kell lennie,
  • elmenthető és kinyomtatható legyen, és
  • a munkáltatónak meg kell kérnie a munkavállalót, hogy az elküldéskor erősítse meg az átvételt.

Ez a rendelet azonban számos ágazatot nem érint. Azok a szakmák, amelyekben sok a feketén foglalkoztatás, azok ez alól kizártak, itt írásos munkaszerződés kell:

– Építőipar,

– vendéglátás és szállodák,

– személyszállítás,

– fuvarozó cégek,

– Épülettisztítás,

– erdészet,

– mutatványosok,

– kiállítási standok építése,

– húsipar,

– prostitúció,

– őrző- és biztonsági szolgáltatások.

Mit kell tudni a munkafeltételek igazolásáról?

A munkafeltételek igazolása nem szerződés, és nem helyettesíti a munkaszerződést. Ennek oka, hogy nem tartalmazza a munkavállaló aláírását.

A munkaszerződés azonban éppen ellenkezőleg, a munkafeltételek igazolása helyébe léphet, ha azt az erre előírt formában kötik meg, és tartalmazza az előírt tartalmat.

Mit kell tartalmaznia a munkafeltételek igazolásának? (Nachweis der Arbeitsbedingungen)

  • A munkáltató és a munkavállaló neve és címe,
  • A munkaviszony kezdete,
  • határozott idő esetén: a munkaviszony időtartama,
  • a munkavégzés helye,
  • A munkakör jellemzése vagy leírása,
  • a díjazás összetétele és összege, beleértve a prémiumokat, juttatásokat stb.

Tájékoztatniuk kellett továbbá a munkavállalókat a munkaidőről, az éves szabadság időtartamáról, a felmondási időkről és a vállalatra vonatkozó kollektív szerződésekről vagy üzemi megállapodásokról.

  • Határozott idő esetén a konkrét lejárati dátum,
  • adott esetben: utalás a munkavégzés helyének szabad megválasztásának lehetőségére,
  • ha megállapodtak: A próbaidő időtartama,
  • a túlórapótlék összege, valamint valamennyi pénzügyi juttatás esedékességének időpontja és kifizetésének módja,
  • megállapodás szerinti pihenőszünetek,
  • műszakos munka esetén: tájékoztatás a rendszerről, a ritmusról és az esetleges változásokról.

Tartalmazza továbbá az ügyeleti munka megszervezésének pontos részleteit, a munkáltató által biztosított továbbképzéseket, vállalati nyugdíjrendszer esetén a nyugdíjfolyósító nevét és címét, valamint az elbocsátás esetén betartandó magatartást (legalább az írásbeli formakövetelményt, a felmondási időt és az elbocsátás elleni kereset benyújtásának határidejét).




Minden pontot meg kell említeni?

Nem. A munkáltatónak csak a konkrét munkaviszonyra vonatkozó információkat kell megemlítenie a bizonyítványban. Ha például nincsenek továbbképzési intézkedések, ezt nem kell külön megemlíteni.

Mindezt a munkaszerződésben kell-e szabályozni?

Nem. A munkakörülményekre vonatkozó igazolási kötelezettség a munkaszerződéstől függetlenül érvényes. Ez azt jelenti, hogy szóbeli munkaszerződéseket továbbra is lehet kötni. A munkáltatónak azonban a munkaviszony kezdetén továbbra is írásban kell igazolnia a munkavállalónak a munkafeltételeket.

A munkakörülmények igazolása nem szerződés. Ez csupán egy úgynevezett tudomásulvételi nyilatkozat (Wissenserklärung), amelyben a főnök tájékoztatja a munkavállalót a tudomása szerinti helyzetről. Ezért ezt a dokumentumot csak a munkáltatónak kell aláírnia, a munkavállaló aláírása nem szükséges.

A munkaszerződés digitálisan is megköthető?

A munkaszerződésnek nincsenek formai követelményei. Az írásbeli forma előnye a tartalom egyértelmű ellenőrizhetősége. A digitális, azaz elektronikus formában megkötött munkaszerződések is lehetségesek. Természetesen célszerű a munkaszerződést a bizonyítási törvény által előírt formában és tartalommal elkészíteni. Ekkor a munkaviszony feltételeinek további tájékoztatása nem szükséges.




Szükséges-e a munkakfeltételek igazolása akkor is, ha már minden benne van a munkaszerződésben?

Nem. Ha a munkaszerződésben már minden fent említett pont szabályozva van, akkor nincs szükség további tájékoztatásra. Sok munkaszerződés azonban nem tartalmazza az összes említett információt.

Mikor kell a munkaszerződést írásban megkötni?

Számos kivételes eset van, amikor a munkaszerződést a fentiekben ismertetett formanyelvi szabadság ellenére írásban, azaz papíron, kézzel írott aláírással kell megkötni. Ezt például kollektív munkaszerződés írhatja elő.

Az úgynevezett versenytilalmi záradékokat, amelyekben a munkavállalóval a szerződés megkötése után állapodnak meg, a német kereskedelmi törvénykönyv szerint írásban kell rögzíteni.

Szakképzési szerződések esetében a gyakornokok jogosultak a szerződés tartalmának írásbeli másolatára.

Közvetítő cégen keresztül történő foglalkoztatás esetén a munkaviszony lényeges tartalmát írásos dokumentumban kell rögzíteni, és a munkáltatónak alá kell írnia. Határozott idejű vagy feltételes munkaszerződés esetén az írásbeli forma kötelező az adott határozott idejű vagy feltételes kikötés esetében. Ellenkező esetben a szerződést határozatlan időre kötöttnek kell tekinteni. Ennek előfeltétele, hogy a munkavállaló ezt a határidő lejártától vagy az utólagos feltétel bekövetkezésétől számított három héten belül a munkaügyi bíróságon érvényesítse.

Egyes munkaszerződések előírják, hogy a módosításokat írásban kell megtenni. Az írásbeli forma ebben a tekintetben is célszerű a bizonyítás érdekében. Másképp ugyanis hogyan lehetne a módosítást később, vita esetén bizonyítani?




Milyen tartalommal kell rendelkeznie a munkaszerződésnek?

Törvényileg csak az van előírva, hogy milyen tartalmat kell tartalmaznia a munkáltató munkafeltételeiről szóló igazolásának. Ez azonban megfelel annak is, amit a munkaszerződésnek ésszerűen meg kell határoznia. A munkáltatói igazolás minimális tartalma a következő pontok:

1. A szerződő felek neve és címe.

2. A munkaviszony kezdetének időpontja.

3. Határozott idejű munkaviszony esetén a munkaviszony befejező időpontja vagy várható időtartama.

4. Munkavégzés helye, vagy ha a munkavállalónak nem csak meghatározott munkahelyen kell dolgoznia, annak jelzése, hogy a munkavállaló több helyen is foglalkoztatható, vagy szabadon választhatja meg a munkahelyét.

5. A tevékenység rövid jellemzése vagy leírása.

6. Megállapodás esetén a próbaidő időtartama.

7. A díjazás összetétele és mértéke, ideértve a túlóra díjazását, a pótlékokat, prémiumokat és különdíjakat, valamint a díjazás egyéb összetevőit, amelyeket külön kell feltüntetni, azok esedékessége és fizetési módja.

8. Megállapodás szerinti munkaidő, megállapodás szerinti pihenő- és pihenőidő, valamint megállapodás szerinti műszakos munkavégzés esetén a műszakrendszer, a műszak ritmusa és a műszakváltás követelményei,

9. A részmunkaidős és határozott idejű foglalkoztatásról szóló törvény 12. §-a szerinti ügyeleti munkavégzés esetén:

a) Megállapodás arról, hogy a munkavállaló a munkáját a terhelésnek megfelelően köteles végezni,

b) a fizetendő minimális órák száma,

c) a munkavégzéshez meghatározott referencianapok és referenciaórák szerinti időkeret, ill

d) határidő, amelyen belül a munkáltató köteles előre közölni a munkaidőt.

10. Megállapodás esetén a túlóra elrendelésének lehetősége és követelményei.

11. Az éves szabadság időtartama.

12. A munkáltató által biztosított továbbképzésre való jogosultság.

13. Ha a munkáltató céges nyugdíjrendszert ígér a munkavállalónak, a nyugdíjszolgáltató neve és címe; Nem áll fenn a bizonyítási kötelezettség, ha a nyugdíjfolyósító köteles ezen adatszolgáltatásra.

14. A munkaviszony megszüntetésekor követendő eljárást, legalább az írásbeli formai követelményt és a felmondás határidejét, valamint a felmondás elleni védelem iránti kereset benyújtásának határidejét,

15. Általános hivatkozás a munkaviszonyra vonatkozó kollektív szerződésekre, társasági vagy szolgálati szerződésekre, valamint a bizottságok szabályzataira.




Mit nem lehet belefoglalni a munkaszerződésbe?

A munkáltatók olyan előírásokat is belefoglalhatnak, amelyek nem szerepelnek a szabványos tartalomban. Vannak azonban olyan kitételek is, amelyeket a bíróságok érvénytelennek nyilvánítottak. Ilyen például a túlórákért járó átalánydíj, a kollégákkal szembeni titoktartási záradék (pl. a fizetésről) vagy a törvényileg szabályozott időnél rövidebb felmondási idő. Ha szokatlan kitételek vannak, javasoljuk, hogy forduljon ügyvédhez.

Gyakorlati tipp a munkaszerződés formájához és tartalmához

A munkaszerződést tehát bármilyen formakötelezettség nélkül is meg lehet kötni, ez azonban határozottan nem ajánlott, mivel vita esetén sok minden nem bizonyítható. A munkáltatók azonban mindig kötelesek egy igazolást adni a munkavállaló munkafeltételeiről. Ez most már digitális formában is megtehető. Ha vita adódik a munkáltató és a munkavállaló között, akkor tanácsos munkajogi ügyvédhez (Fachanwalt für Arbeitsrecht) fordulni.




Forrás


Neked ajánljuk
Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.