Egy jelentés szerint 2022-ben majdnem megduplázódott a vonatokon késsel elkövetett erőszakos cselekmények száma Németországban. A Brokstedt közelében történt támadásra tekintettel Nancy Faeser belügyminiszter annak felülvizsgálatára szólít fel, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetőit ki lehet-e toloncolni.
A Tagesschau német magazin pár napja arról számolt be, hogy a német vonatokon és a pályaudvarokon egy jelentés szerint tavaly több mint kétszeresére nőtt a késsel elkövetett erőszakos cselekmények száma 2021-hez képest. A német rendőrség 336 ilyen cselekményt regisztrált.
Csak a vonatokon a regisztrált késes támadások száma 44-ről 82-re emelkedett.
Összesen 398 848 bűncselekményt regisztráltak, 12%-kal többet, mint az előző évben.
Ezek között:
- 14 155 esetben testi sértés volt,
- a vonatokon 82 késes támadás,
- 97 egyéb veszélyes eszközzel elkövetett támadás, és
- 5 fegyveres támadás volt.
- A szexuális bűncselekmények száma 697-ről 857-re emelkedett.
A súlyos testi sértés, rablás, gyilkosság és emberölés esetében a “nem német” elkövetők aránya 55,5% volt.
Múlt héten egy palesztin bevándorló két embert ölt meg és öt másikat súlyosan megsebesített egy Kielből Hamburgba tartó regionális vonaton. A tettes pár napja szabadult a börtönből.
Nancy Faeser belügyminiszter elmondta:
Megértek mindenkit, aki csodálkozik, hogy miért engedték szabadon ilyen gyorsan ezt az erőszakos elkövetőt.
Az SPD-s politikus azt kérte, hogy vizsgálják meg, ki lehetett-e volna toloncolni a férfit.
A CDU/CSU politikusai több kitoloncolást követelnek
Ezzel összefüggésben a CDU/CSU politikusai bírálták a kormány által követett irányvonalat, egy szóvivőjük elmondta:
Több mint egy éve ígérte a kormány a bűnözők és a veszélyes személyek gyorsabb hazatoloncolását. Ebből semmi sem történt meg.
Egy másik CSU politikusa azt mondta:
Az EU százmilliós támogatásokat fizet a palesztin területeknek, akkor azt is követelhetjük, hogy lehetségesek legyenek oda a kitoloncolások.
Állandó téma Németországban a kitoloncolások felgyorsítása
Tavaly decemberben számolt be az Ntv német magazin arról, hogy Friedrich Merz, a CDU vezetője azt követeli, hogy a bevándorlással arányosan egyidejűleg az elutasított menedékkérők hazatoloncolását is végre kell hajtani.
Jelenleg mintegy 300 000 ember van Németországban, akik hazatoloncolásra várnak.
A hazatelepítések, azaz a kitoloncolások gyakran gyakorlati akadályok, például a személyazonossági okmányok hiánya miatt meghiúsulnak. Sok esetben a származási országok részéről is hiányzik az együttműködés, vagy kitoloncolási tilalom van érvényben, például Szíria vagy Afganisztán esetében.
2021-ben közel 165 000 menedékkérőt regisztráltak, és 11 982 embert toloncoltak ki.
A migránsok túl lassú hazatelepítésével kapcsolatban Merz azt mondta:
Valamit változtatni kell. A bevándorlók lakossági elfogadása, amire szükségünk van, csak akkor tartható fenn, ha célzott bevándorlási politikát alkalmazunk a munkaerőpiacra és egyben folyik azok hazatelepítése, akiknek nincs kilátásuk Németországban.
Elmondta, hogy Németország régóta a bevándorló ország, és sok olyan emberre van szüksége, akik dolgozni akarnak, mindenekelőtt a szakképzett munkaerőkre, a kutatóktól az ápolóig. Az új bevándorlási törvény ebben jó lehetőséget nyújthat az ilyen embereknek.
Azok a menekültek, akik a 2022. október 31-i határidőig 5 éve élnek az országban, és nem követtek el bűncselekményt, 18 hónapot kapnak arra, hogy teljesítsék a huzamos tartózkodási engedélyhez szükséges feltételeket. Ezek közé tartozik például a német nyelvtudás és a saját megélhetés biztosítása, írja az Ntv.
A német kormány emellett könnyíteni akar a honosításon, és aktívan népszerűsíteni kívánja a német állampolgárságot a hosszabb ideje Németországban élő külföldiek körében.
Az EU több kitoloncolást akar
Január 24-én szintén az Ntv számolt be arról, hogy az EU Bizottság tervei szerint jelentősen több migránsnak kell elhagynia az Európai Uniót, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel.
Csaknem 50%-kall nőtt a menedékkérelmek száma az EU-ban
A hazatoloncolás azért is fontos, mert az uniós országok menekültügyi rendszerei nyomás alatt állnak.
A menedékkérelmek száma 2022-ben közel 50%-kal, 924 000-re emelkedett az előző évhez képest. Ezenkívül 4 millió ukrajnai menekült volt, akiknek nem kellett menedékjogot kérniük az EU-ban.
A legtöbb menedékkérelmet Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Ausztriában nyújtották be. A lakosok számához viszonyítva Ciprus, Ausztria és Görögország különösen nagy terhet vett magára.
Februárban egy brüsszeli uniós csúcstalálkozó foglalkozik majd a migráció kérdésével.
Új EU-s stratégia kidolgozása
Azokat, akik nem jogosultak az Európai Unióban maradni, vissza kell küldeni származási országukba.
– mondta Ylva Johansson belügyi biztos Brüsszelben.
Mari Juritsch illetékes uniós biztossal együtt olyan stratégiát mutatott be, amely hozzásegít a nagyobb számú kitoloncoláshoz.
Az EU évek óta törekszik a kitoloncolási arányok növelésére. Az EU bizottsága például 2021 áprilisában olyan stratégiát terjesztett elő, amely elsősorban az önkéntes visszatérőkre összpontosított.
Emellett az EU például a vízumpolitikájával nyomást akar gyakorolni azokra az országokra, amelyek nem hajlandóak visszafogadni az elutasított menedékkérőket. Egy 2021. októberi döntés szerint ezt eddig csak Gambia ellen használták.
Az EU bizottsága most mindenekelőtt a tagállamok és az uniós hatóságok – például a Frontex – közötti szorosabb együttműködésre számít a kitoloncolások számának növelése érdekében.
A hazatoloncolás közös felelősség. Különösen azokba a harmadik országokba, ahol nincsenek nagyobb politikai akadályok, vagy az alapvető jogokkal kapcsolatos problémák. A menekültügyi rendszer hitelességének védelme és a nem kívánt határátlépések megakadályozását fel kell gyorsítani. Ugyanakkor követelte, hogy minden uniós országban legyen külön tanácsadó, hogy több önkéntes visszatérő legyen.
– mondta Juritsch.
