A bevándorlók és gyermekeik fontos munkát végeznek Németországban. Különösen a takarító és a vendéglátó szakmákban vannak jelen.
A német munkaerőpiacon számos szakmai terület évek óta csak a bevándorló ill. bevándorló háttérrel rendelkező embereknek köszönhetően működik.
A Tagesschau legfrissebb cikkében közölte le a Szövetségi Statisztikai Hivatal 2022-es adatait, melyek alapján a külföldiek, ill. külföldi gyökerekkel rendelkező munkavállalók száma átlagon felüli, különösen a takarítói szakmákban, mintegy 60% és a vendéglátóiparban 46%.
A wiesbadeni hatóság szerint az számít bevándorlónak, aki 1950 óta van Németországban, vagy akinek a szülei 1950 óta mindketten Németországban élnek.
A többi szakmában ezek az arányok:
- a magasépítésben 40%
- a szállítmányozási és logisztikai foglalkozásokban 38%
- az építőiparban 36%
- a szolgáltatóknál, mint a fodrászok, kozmetikusoknál 36%
- az idősgondozásban 30%
- az orvosok esetében 27%
- a banki és biztosítási szakmákban 16%
- a mezőgazdaságban 11%
- a közoktatásban, tanárok 11%
- igazságszolgáltatás és rendőrség 6%
Németországban demográfiai változások zajlanak. Ez azt jelenti, hogy a fiatalabbak száma csökken, az idősebbeké pedig nő. Az ország ezért számos szakmai területen a külföldről érkező szakképzett munkaerő bevándorlásától függ.
A kormány úgy látja, hogy a szakképzett munkaerő hiánya a legfontosabb kockázatot jelenti Németország gazdasági szempontjából, és ezt kívánja ellensúlyozni a kormány bizonyos szabályozásokkal, amelyek célja, hogy több nem uniós állampolgárt vonzzanak be a munkaerőpiacra.
Nem annyira szívesen jönnek Németországba a külföldiek dolgozni
A Tagesschau januárban írt arról, hogy vajon mennyire vonzó Németország a külföldi munkavállalók számára a nagyvilágban.
Egy fiatal indiai nő példáját írja le, aki 2022 októberében érkezett, és marketingelemzőként dolgozik otthonából Düsseldorfban. Mivel a cégen belül a beszélt nyelv az angol, németül nem tanult. Elmesélte, hogy amikor először járt a németországi városházán, senki sem beszélt angolul.
“Nem éreztem magam különösebben szívesen látottnak, főleg az elején.”
Hasonló tapasztalatot szerzett akkor is, amikor lakást keresett. Folyamatosan elutasították indok nélkül.
Amikor pedig vidékre utazott, hamar megtapasztalta a diszkriminációt:
“Külföldinek neveztek, és láttam a járókelők arckifejezését. Ez elszomorított. Ha az emberek tartanak tőlem, akkor én is tartok tőlük.”
Az indiai nő nincs egyedül ezekkel a tapasztalatokkal. Az OECD tanulmányában a megkérdezett, Németországban dolgozók több mint fele számolt be diszkriminációról Németországban. A tanulmányt végzők riasztónak tartják, hogy a magasan képzett munkaerők már rövid idejű tartózkodás alatt ilyen negatív élményeket tapasztaltak.
2023. novemberében lépett hatályba a szakember bevándorlási törvény
A munkaerőpiacon a szakképzett munkaerő hiányát bevándorlással kívánják orvosolni. Tavaly novembertől fokozatosan lép hatályba a szakképzett munkaerő bevándorlásáról szóló törvény, amely megkönnyíti a nem EU-s szakemberek beáramlását Németországba, írja egy tavalyi cikkben a Tagesschau.
Mit jelent ez a gazdaság számára?
Németországban sürgősen szükség van szakképzett munkaerőre, és a munkaerőpiaci hiányt bevándorlással akarják pótolni. Németországban már most is minden hetedik munkavállaló bevándorló.
A Szövetségi Munkaügyi Hivatal (BA) statisztikái szerint a külföldi munkavállalók a társadalombiztosított munkaerő mintegy 15%-át teszik ki.
Annak érdekében, hogy a jövőben is képzett szakmunkások érkezzenek Németországba, novembertől fokozatosan hatályba léptették a szakképzett munkaerő bevándorlásáról szóló törvényt.
Mit változik az új rendszerrel?
Újdonság az úgynevezett pontrendszeren alapuló “lehetőségkártya” bevezetése.
Azoknak a szakképzett nem EU-s munkavállalóknak, akik legálisan szeretnének Németországban letelepedni nyelvtudást, szakmai tapasztalatot, életkort és Németországhoz való kötődést kell igazolniuk.
A feltételek változnak, így a külföldi szakmunkásoknak a jövőben a korábbi évi 58 400 euró helyett csak bruttó 43 800 eurót kell majd keresniük.
Azok a menedékkérők, akik 2023. március 29. előtt érkeztek, és rendelkeznek képesítéssel és állásajánlattal, szakmunkásként tartózkodási engedélyt kérhetnek, ha visszavonják menedékkérelmüket.
Korábban ez csak úgy volt lehetséges, ha előtte elhagyták az országot, és külföldről nyújtották be a munkavállalási vízumkérelmüket.
Szintén változás, hogy nem csak a házastársukat és gyermekeiket hozhatják magukkal, hanem szüleiket és anyósukat is. A családegyesítés előfeltétele azonban, hogy a hozzátartozók megélhetése biztosított legyen. A szülők nem igényelhetnek szociális juttatásokat.
Korábbi helyzet a munkaerőpiacon
A német vállalatok a korábbi években mintegy 1,73 millió üres álláshelyet nem tudtak betölteni és átlagosan 153 napot kellett várni egy állás betöltésére.
A Német Munkaadói Szövetség (BDA) szerint az elkövetkező években enyhíteni kell a demográfiai változások hatását.
Szakképzett munkaerő és külföldről érkező munkaerő nélkül nem lesz képes Németország fenntartani a jólétét.
