A Duna forrása a Fekete-erdőben, Donaueschingen-ben

Európa második leghosszabb folyama (a Volga után)  1700 mérföldön át, és 10 országon keresztül kanyarog. Hazánk egész területe a vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza mintegy 417 kilométer: ez a mi szeretett Dunánk.

De honnan is ered?

Földrajzból mindannyian tanultuk, hogy a Duna Németországban, valahol a Fekete-erdő mélyéről ered, és két kis patakocska, a Breg és a Brigach összefolyásával Donaueschingennél lesz azzá a folyammá, amivé. Aztán innen délkeleti irányban, 2.850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig.

Noha Donaueschingen egy bájos kis ékszerdoboz, a húszezer fős kisvárosnak egyetlen valódi turisztikai vonzereje a Donauquelle, azaz a Duna-forrás (németül „Donau”), amelyet egy míves szökőkút is jelöl. A medence a Fürstenberg hercegek parkjában található. A vízzel teli szökőkutat kovácsoltvas kerítés és egy allegorikus szobor is díszíti, amelyet 1895-ben Adolf Heer szobrász készített el.

Csakhogy a turistanevezetességnek számító Duna-forrás valódisága mind a mai napig komoly vita tárgya. Annak ellenére is, hogy például már egy 1292-ből származó okirat is a Duna eredőjét ide, Donaueschingenbe teszi.

Sokan amiatt is megkérdőjelezik ennek a forrásnak a valódiságát, mert a laikusoknak is egyből feltűnik, hogy a szökőkútban lévő víz pár méter után egy igencsak meglett patakba torkollik bele.

Létezik egy másik olvasat: Furtwangenben található a Duna forrása

A Duna a Fekete-erdőben ered, két kis patakocska, a Breg és a Brigach összefolyásával. A két patak közül a Breg a nagyobb. Egy másik fekete-erdei település, Furtwangen lakói az 1950-es évek közepétől Breg egy forrását kezdték  el úgy reklámozni, hogy tőlük ered a Duna.

Dr. Ludwig Öhrlein furtwangeni orvos 1954-ben egy konkrét forrást is megjelölt, ami szerinte a Duna eredője.

Ludwig Öhrlein fekete-erdei birtokán, a Breg-patak forrásánál és egy bronztáblát is kitett, ezzel a felirattal:

Duna-forrás. Itt ered a Duna főforrása, a Breg 1078 méterrel a tenger szintje fölött, 2888 km-re a Duna-torkolattól, 100 méternyire a Duna és a Rajna, illetve a Fekete-tenger és az Északi-tenger közti vízválasztótól.

A vita máig nem zárult le

Donaueschingen jogait persze nehéz elvitatni, ugyanis már a Római Birodalomban is ezt a helyet tekintették a Duna forrásának. Vita ide vagy oda, a német kormány 1981-ben adta meg a Donaueschingen medencéjét Donauquelle egyetlen hivatalos megnevezésének. Azt a találkozási pontot, ahol a Breg és a Brigach Dunává egyesül.

Így tett egyébként a nagy utazó költő, Szabó Lőrinc is, aki így írt németországi utazásai során a problémáról:

„…látni akartam a nagy folyam születését, a forrását is. Mondjam el, hogy nem találtam meg? Azt hiszem a Dunának csakugyan nincs forrása. Vagy pedig sok van. A Fekete-erdőben, amely különben a legkellemesebb tájak egyike, egész rétek, hegyoldalak csörgedeznek a víztől, az erektől. Ki tudná azt kiszűrni, hogy melyik az első? Amit Donaueschingennél mutogatnak a márványmedencében, arról mindent elhiszek, csak azt nem, hogy a Duna forrása”.

Szóval Szabó Lőrinc is kételkedett már a ma buszos turistáknak leggyakrabban mutogatott Donaueschingenben lévő forrásban.

Neked mi a véleményed?

FORRÁS: sokszinuvidek